86357. lajstromszámú szabadalom • Áramfejlesztőgép

Megjelent 1931. évi junius hó 188 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86357. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Áramf ej lesztó'gép. Dr. Foris Gyula törvényszéki jog-gyakornok, dr. Schiffert Ferenc ügyvéd és Sinka László magánzó Gyula. A bejelentés napja 1922. évi december hó 29-ike. Az idáig alkalmazott dinamók szerke­zeti megoldása olyan, hogy a mágneses erővonalak szóródása, vagyis azon erővo­nalak szárna, amelyeket az armaturateker-5 esek nem metszenek, tehát melyek az áramfejlesztésre nézve elveszettnek te­kinthetők, nagyon nagy. A szóródási együttható 1.1—1.6 a különböző típusok szerint, ami annyit jelent, hogy 10—60%-al .0 nagyobb energiát kell fordítani a mágne­sek gerjesztésére, mint ha erővonalszóró­dás nem volna. Jelen találmány tárgya oly áramfej­lesztőgép, melynél az erővonalszóródás ki-5 sebb és így a gép hatásfoka jobb, mint az erővonalszóródással bíró áramfejlesztőgé­pek hatásfoka. A találmány szerinti áramfejlesztőgép egy kiviteli alakját tünteti fel a mellékelt t0 rajz és pedig az 1. ábra a gép oldalnézete, a 2. ábra pedig az 1. ábra A—B vonalú metszete. A gép két főalkatrészét az (1, 2) mágne-15 sek és a (4) armatúra képezi. A (2) mágne­sek, melyek egy henger falának alkotják a részeit, azonos polaritással bírnak, az (i) mágnes pedig, mely ezen hengernek a magját képezi, ellentétes polaritással bír. 10 A henger egyik oldalán a homlokfal a (2) pólusok közötti rés kiképzésénél megma­rad. A (2) mágnesek között a homlokfalra vannak feltekercselve a (3) mágnesteker­csek, úgy hogy azoknak belső oldala a 15 homlokfalon kiképzett résen van átve­zetve. Az (1) pólus és a (2) pólusok közé bele­nyúlik a harangalakúlag kiképezett (4) armatúra, melyen az (5) armaturateker­csek vannak elhelyezve. A (4) armatúra a 40 (6) tengelyre van ékelve, mely egyrészt a (7) csapágyban, másrészt a (13) csapágy­ban van ágyazva. A (7) csapágy és a (4) armatúra között foglal helyet a (6) tenge­lyen a (8) kollektor, melynek szeleteihez 45 az (5) armatúra tekercsek megfelelő végei vannak hozzákötve, A (9) kefetartókra vannak felerősítve a (10) kefék, melyekből az áram egyrészt a külső áramkörbe, más­részt a (3) elektromágnesekbe megy. A (6) 50 tengelyre van felékelve a (7) és (13) csap­ágyak közé a (11) szíjtárcsa, melynek se­gélyével az armatúra forgásba hozatik. A (4) armatara a tömegáramok keletkezésé­nek megakadályozására a tengelyre merő- 55 legesen lemezekből vannak összerakva és a (12) csavarokkal összetartva. Az arma­túra tekercsek kapcsolása az egyenáramú gépeknél szokásos módon történik, vagyis az armaturatekercsek két fele a kefék ál- 60 tal parallel van kapcsolva. Lehet termé­szetesen az armatúra tekercseket a terme­lendő áram feszültsége és intenzitása szé­riát más megfelelő módon is sorba, ill. pa­rallel kapcsolni. 65 A gép előnye abban áll, hogy a mágne­ses erővonalak, melyek a (2) pólusok belső felületéről az (1) pólus külső felületéhez haladnak a (4) armatúra testen és a légré­seken át, az armatúra tekercsek által mind 70 metszetnek, így tehát szóródás nincsen. A gép működése a következő: A (3) mágnesgerjesztő tekercsekbe egyenára­mot vezetünk, miáltal az (1) pólus és a (2) pólusok egymással ellenkező mágnesra- 75 kokká lesznek és a mágneseken, a légrése­ken és az armatúrán át záródó mágneses erővonalak keletkeznek. Ezen mágneses

Next

/
Thumbnails
Contents