86353. lajstromszámú szabadalom • Szivarkaszipka
Megjelent 1931. évi junius hó 188 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86353. SZÁM. — Vl/E. OSZTÁLY. Szivarkaszipka. Holló Mihály loreáliskolai tanár és Gábor András technikus Kispest. A bejelentés napja 1922. évi szeptember hó 11-ike. Ismeretesek már oly szivarkaszipkák, amelyekben a szivarkadohány papírhüvely helyett ismételten használható fémhüvelyben égettetik el. 5 Az eddigi ilyenfajta szivarkaszipkának az volt a fő hátránya, hogy a dohány a szipka zárófedelének belsejében égett és nem égett olyan szabadon, mint a közönséges szivarkáknál, mely körülmény a ) dohány ízét kedvezőtlenül befolyásolta. Ezen hátrány jelen újítás szerint azáltal küszöböltetik ki, hogy a dohányt felvevő fémhüvely kinyúlik egészen a zárófedőnek szabad végéig, ahol rácsszerü, j kissé befelé hajló, előrenyúló pereme van, ameddig a dohány előretolatik, olykép, hogy a dohány ezen perem által megfogva, a levegő által minden oldalról hozzáférhetően, ugyanúgy ég, mint a ren) des szivarszipkáknál. Nehogy azonban az égés melege átvitessék a fémhüvely belsőbb részeire és ezáltal az abban levő dohány száraz lepárlásnak vetessék alá, a fómhüvelynek ezen szabad vége hőszige> telőréteg közbeiktatásával csatlakozik a szipka belsejében levő fémhüvelyrészhez. A teljes fémhüvely a zárófedőhöz van hozzáerősítve, úgy hogy annak eltávolításakor, vele együtt elhagyja a szipkát, mely hely} zetben könnyen utántölthető. Mellékelt rajzon egyik példaképpeni kiviteli alakja látható jelen találmánynak, melytől a gyakorlatban lényegének érintése nélkül, számos eltérés is képzelj hető. Az 1. ábra a szipkának hosszmetszetét mutatja, a 2. ábra részletét távlatilag, a 3. ábra a teljes szipka nézetét, míg a 4. ábra másik részletet mutat távlatilag. 40 A szipkának ismert részei a (b") szopókarész, a (b) toldattal, melyben vakon végződő furat van a nyitható (c, c') fémhüvely számára, a (b) toldatot (f) hézag közbenhagyásával körülvevő (h) hüvely, 45 az ehhez csatlakozó (b') zárófedő, az (f, f") összekötőcsatornák, az (e) rugó és a (d) szorítólap. Jelen újítás szerint a kétrészü és nyitható (c, e') csőnek, melybe a dohányt helyezzük, a (b') zárófedő szabad 50 végéig kiérő (4) toldata van, mely toldat szabad végén a zárófedőből kinyúló, kissé ferdén befelé hajló rácsszerű (3) perem van, ameddig a dohányt az (e) rugó előretolja, úgy hogy az ezen peremen belül el- 55 helyezkedő dohányhoz, a levegő szabadon hozzáférhet: A (4) toldat szintén fémcső és a (c, c') fémcsővel hőszigetelőréteg közbeiktatásával van összeerősítve. Ez sokféleképpen történhetik. Jelen példánál a 60 (c, c') fémcsőnek a nyitható részén túl kissé kibővülő (9) toldata van, mely (8) peremben végződik. Ezen peremhez alul és fölül egv-egy hőszigetelő anyagból készült (9, 10) gyűrű csatlakozik; ennek 65 anyaga előnyösen vulkánfiber. A (4) csőtoldatnak viszont a (8) perem és azt közrefogó (9, 10) szigetelőgyűrűk köré hajlított, sugárirányban elrendezett (11) szalagnyúlványai vannak, melyeknél fogva 70 a (4) csőrész a (c, c') csőhöz megbízhatóan és oldhatóan erősíthető hozzá. A (9) toldat közvetlenül a (c) cső nyitható (c') része felett szélesedik ki, azért, hogy a dohány könnyen hatoljon be a (9) csőrészbe és ha- 75 sonló okokból a (4) csőtoldat is kissé bővebb a (9) csorész-nél. Ezen elrendezés
