86335. lajstromszámú szabadalom • Álló elrendezésű belső égésű erőgép

Megjelent 1931. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 86335. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Álló elrendezésű belső elégésü erőgép. Doxford Róbert Pile mérnök és Keller Kari Ottó mérnök Pallion-Yard, Sunderland. A bejelentés napja 1920. évi decimber hó 31-ike. Angolországi elsőbbsége 1920. évi november hó 6-ika. A találmány belső elégésű gépekre vonatkozik ós célja a gépek szerkesztésének, gyártásának és üzembentartásának egyszerűsítése és könnyítése. A találmány kü-5 1 önösen alkalmas nagyméretű függélyes tengelyű hengerrel s hengerenként két ellentétesen mozgó dugattyúval bíró tengerészeti olajgépekre, mint amilyenek például a 84308. sz. szabadalomban vannak 0 ismertetve. Nagy belső elégéssel működő gépeknél a munkahenger maga vagy egy darabot képez az öt körülfogó hűtőköpennyel, vagy pedig a hengert magát egy öntött-5 vasbélés képezi, melyet egy a kompreszszióból és elégésből eredő összes nyomások felvételére kiképezett acélköpeny í'og körül. Mindkét esetben a gépelrendezés olyan volt, hogy a henger és 10 a bélés hordotta a gépnek minden fölötte lévő részét s egyúttal felfogta a gép működése közben fellépő összes működési feszültségeket és rezgéseket. Látható ebből, hogy a hengeröntvény vagy 15 a hűtőköpenyöntvény meglehetős bonyolult kiképezésű volt. Olyan esetekben továbbá, midőn a gép hűtőköpenye és bélése különálló öntvényeket képeztek, szokásos volt mindegyiküket egyik végük-10 kel a gép főkeretéhez erősíteni kellő alátámasztásuk céljából. A gép működésekor a bélés magasabb hőfokot ér el, mint a köpeny úgy, hogy a henger belsejével való közlekedést fenntartó részeknek, pl. 16 szelepeknek szerelését úgy kell végezni, hogy a bélés és a köpeny tágulása közti különbségnek engedhessenek. A jelen találmány célja oly szerkezet létesítése, melynél a gépnek a főállványtól távolabb eső részeiben fellépő, vagy 40 azokból eredő rezgések vagy oldalsó feszültségek a hengertől és hűtőköpenyétől eltereltetnek ós -melynél úgy a hűtőköpeny vízkamrái, mint a hengernek iaz olajbefeoskendő, légindító stb. szelepekkel 4.5 felszerelt része könnyen hozzáférhető. A találmány szerinti gépnek tekintetbe jövő fontosabb részei: egy henger, mely úgy van elrendezve, hogy hosszirányban akadálytalanul tágulhat; egy a hengert 50 körülfogó, vele helyenként egyesített, de a különböző tágulással bíró helyeken a viszonyos hosszirányú elmozgást megengedő hűtőköpeny; egy a hengertől és a köpenytől különálló teherközlő rész, mely 55 a gépszerkezet egész felső részének súlyát hordja s a henger és a köpeny alsó részétől elfogja s a gép alsó állványrészére vezeti azon oldalirányú feszültségeket, melyek egyébként a henger és a 60 köpeny alsó részén vitetnének át az alsó állványrészre. Az említett részek célszerűen úgy képeztetnek ki, hogy a vízhűtőköpeny egy felső és egy alsó, egymáshoz képest el- 65 mozogható, egymáshoz képest a felső rész alsó széle és az alsó rész felső széle között az elcsúszást megengedő tömítő rész révén tömített részből áll, a teherközlő rósz pedig olyan nyílásokkal, vagy áttö- 70 résekkel van kiképezve, hogy ezen tömítő részhez, valamint a henger vagy köpeny egyéb szerveihez könnyen lehessen hozzáférni. A csatolt rajzokon a találmány oly 75 hajógépen alkalmazva van feltüntetve, melynek függélyes hengerében két dugattyú ellentett irányban működik.