86324. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajok és zsírok fehérítésére való szer előállítására

Megjelent 1931. évi junius hó 1-én. MAÖYAR KIRÁLYI jKHjft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86324. SZÁM. — XI/c. OSZTÁLY. Eljárás olajok és zsírok fehérítéséhez való szer előállításához. Granichstaedten Albert mérnök Wien. A bejelentés napja 1918. évi május hó 25-ike. Ausztriai elsőbbsége 1917. évi november hó 23-ika. Olajok és zsírok fehérítésére különféle finom porszerű anyagok kerülnek forgalomba, pl. tonzil, frankonit stb., amelyek lényegükben alighanem a magnézium és 5 alumínium meg nem adott összetételű víztartalmú szilikátjaiból állanak, valamint mesterséges magnézium vagy aluminiumszilikátok is. Ezen szerek használatához mindig azt 10 az utasítást adják, hogy azokat nem szabad erősen hevíteni, nehogy víztartalmukat elveszítsék, sőt némely esetben előírják, hogy ezekhez a fehérítő szerekhez használat előtt vizet kell adni. 15 Ha a kereskedelmi forgalomban levő ezeket a fehérítő szereket olyan olajok és zsírok fehérítéséhez akarjuk használni, amelyek ételzsírok előállításához vannak szánva, úgy azt tapasztaljuk, hogy az 20 olaj vagy zsír íze és szaga könnyen anynyira megromlik, hogy ételzsírok előállításához hasznavehetetlenné válik. A találmány értelmében ezt a hátrányt azzal küszöböljük ki, hogy a forgalom-25 ban levő fehérítő szereket, mint tonzilt, franonitot, fulföldet és más efféléket alkalmazásuk előtt annyira felhevítjük, hogy vízteleníttetnek. Ha pl. a forgalomban tonzil néven is-30 meretes fehérítő szert retortában fokozatosan kb. 300—430°-ra hevítjük, úgy a retorta nyakán át először víz, azután vízgőz távozik. Mihelyt a vízgőz távozása teljesen megszűnik, az anyagot minden nedvesség távoltartása mellett le hagyjuk 35 hűlni, mire a fehérítő szer használata kész. Kitűnt, hogy az így előkezelt fehérítőszerrel az olajat vagy zsírt még közel 100°-ot tevő hőmérsékleten is fehéríthetjük anélkül, hogy az olaj vagy zsír íze és 40 szaga a legkevésbé is szenvedne és emellett kitűnő fehérítést érünk el. Jelen eljárásnak további előnye az, hogy az ilyen módon előállított fehérítő szerből a zsír- vagy olajelegynek csak 0.5 45 —1%-át tevő mennyisége szükséges jó fehérítés elérésére, míg a forgalomban levő fehérítő szerekből 2—5% van előírva. Ezzel a fehérítő szerre fordított költségek csökkentésétől eltekintve, a vesztesé- 50 gek csökkenését is elérjük, mert a kisebb mennyiségű fehérítő szer kevesebb olajat vagy zsírt is tart vissza. Szabadalmi igény: Eljárás olajokhoz és zsírokhoz való fehé- 55 rítő szer előállítására a kereskedelmi forgalomban levő fehérítőszerekből, mint tonzilból, frankonitból és más effélékből, jellemezve azáltal, hogy ezeket a fehérítő szereket alkalmazá- 60 suk előtt annyira (300-tól kb. 430°-ig) felhevítjük, hogy vízteleníttetnek. Pallas nyomda, Budapest.