86307. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinkoxid készítésére

— 3 — hely egész felületén a fúvóáram felfelé haladásához előállnak. Néha ezen tüzelőanyagbri'ketitle'kbe airmyi cinktartalimiú anyagot kebelezihetümk be, amennyi csak 5 ezen tüzelőanyag zavartalan működésével összeegyeziteíthető, úgy hogy ilymódon ezen brikettek normális égési működésükön kívül még a cink redukcióját is lényegesen táin nógatják. LO Jelen találmány további jellemző sajátsa,ga abban van, hogy a munkatöltést vagy a kemence adagját (vagyis a redukáló szert és a ciiuktartalmú vagy az ólom- és einktarta'lmú anyagot) brikettek 15 alakjában adagoljuk be. Ezt különböző módokon íogatnatosíthatjuk. Vagy a redukáló szert sajtoljuk formákba és a ciiiiktarfalniú anyag marad lazán, vagy a ciíniktartaikmi anyagot sajtoljuk és a re-ÍO dukáló szert nem, vagy mindkettőt egymástól függetlenül sajtoljuk, vagy előnyösen a redukáló szién és a einlktartalimú anyag keverékét együttesen brikett alakba hozzuk. Ezen brikettek ugyanolyan 55 alakúak és nagyságúak lehetnek, mint a má,r említett tüzelőainyagbrikettek és szintén alkalmas kötőanyagnalk, mint pl. koncentrált szulfithulladéklúgnaik a közben,jöttéivel állíthatók elő. A redukáló $0 szer emellett tetszés szerinti és ismert minőségű leihet, de már megállapítottuk, hogy a briikettezés legszemibeitűnőM) előnye abban van, hogy a hatásfokra vonatkoztatva olcsóbb éts apróbb szenet alkal!5 ma,allatunk, mint a 3. számú Buckwiheatantr&cit szén, szóniszapot, kokszitörxneléket. A brikettek előállításának az egyik tipikus módja a következő: A redukálószenet (pl. antracitport vagy ,'i iszapot, mely átlagban rendesen 65—70% szenet tartalmaz és rendesen 10% vizet) a szulfitlúggal együtt forgó keverőkészülékbe rakjuk, mely a szilárd anyagokhoz használatosak fajtájából való lehet és röt5 vid keverő szakasz után a cink- vagy cink-és ólomtartalmú-anyagot hozzáadagoljuk, mire a keverést három percig vagy tovább folytatjuk. A keverési arányt emellett úgy szabályozzuk, hogy 800 s. r. antracitporra >0 vagy iszapra 67 s. r. 30° Beaumé sűrűségű koncentrált szulfithulladéklúg essék, míg a cinktartalmú anyag 960 s. r. nagyon felaprított és 20% cinket és 16% sziliciumot tartalmazó cinkércből és 480 s. r. átlag >5 23% cinkoxidot és 8—9% sziliciumot tartalmazó ú. n. porércből áll, mely ércek a jelen példában oly keverékeket alkotnak, melyek főleg cinkszilikátokból, franklinitekből és kalcitból állanak és melyek víztartalma 1—C%-ig terjed. Ezen keverődob- 60 ból az anyag egy úgynevezett chilei szárazmalomba jut, mely közvetlenül a keverőkészülék alatt van elrendezve és mely a keveréket további három perc alatt összekeveri és szétmorzsolja. Ezen malomból az 65 anyag a brikettsajtóba kerül. Az előnyösen alkalmazott sajtó mintegy 50 cm. átmérőjű, együttműködő hengerekből áll, melyek a megfelelő sajtolóformákkal el vannak látva, úgy hogy amint az anyagot 70 felülről a hengerek közé vezetjük, a'z előbb megadott nagyságú és alakú, mintegy 85 gr. súlyú briketteket kapjuk. A brikettsajtó két hengerét erős rugónyomás szorítja egymáshoz, hogy a brikett előállí- 75 tásánál mintegy 140 kg/cm'- nyomást kapjunk. A briketteket, (melyek a keverékre szá -mítva 5—10% és az égőanyagra számítva egész 15% nedvességet tartalmaznak) 80 mintegy 76 cm. hosszú és 52 cm. széles és 11 em. magas kosarakba rakjuk, melyeknek falai vastag vaslemezből állanak és melyeknek fenekét mintegy 1.3 cm. száltávolságú drótháló alkotja. Ezen kosa- 85 rakban vagy hasonló tariányokban szárítjuk és sütjük a briketteket, amennyiben pl. 12 drb. kosarat négy, három-három darabot tartalmazó sorban görgős tolópadokra rakunk, amelyeket azután köz- 90 vetlen széntüzeléssel ellátott csatornás szárítóba tolunk. A brikettek 1—2 óráig maradnak a szárítókészülékben, ahol mintegy 200° C. hőmérsékletnek vannak kitéve, mely a betáplálás hőfokától lügg. A szári- 95 tott briketteket aztán a szárítókemencéből eltávolítjuk, lehűtjük és az utánakövetkező felhasználás céljaira fedél alatt raktározzuk. A brikettek sz-árításának és sütésének az a célja, hogy azoknak 100 elegendő szilárdságot adjunk, tigy hogy azok a raktározás, a kemencéhez szállítás és a kézzel vagy valamely készülék útján történő adagolás durva munkájának alávethetők legyenek és cinktartalnmknak a 105 kemencében való leadásakor is lényegében megtartsák alakjukat. Mint említettük, bár járhat bizonyos előnyökkel, ha a briketteket vagy csak a redukáló szerből, vagy csak a cinktar- 110 talmú anyagból, vagy mindkettőből különkülön készítjük, mégis előnyösebb, ha a sajtolt testeket redukáló- és cinktartalmú anyag keverékéből állítjuk elé. Magától értetődik továbbá, hogy a maga egészében, 115 vagy részben sajtolt darabokból álló