86306. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémoxidok és más fémvegyületek előállítására

— 5 — száma ugyanaz, mint az eddigi 2700 kg.-os Wetherill-adagnál, úgy hogy ugyanakkora munkával és ugyanazon idő alatt a termelés a találmány szerint egyharmaddal 5 növekszik. A javított eljárás egyik további előnye az, hogy a salak sokkal kevésbé tapad a kemencefalakhoz, úgy hogy annak a feltörése és eltávolítása nem oly megerőltető 10 és fáradságos, mint eddig. A javítás folytán elért többtermelést már megemlítettük. Ebben a tekintetben megjegyzendő még, hogy az előnyösebb foganatosításnál, ahol tüzelőanyagbri-15 kelteket és fémtartalmú anyagból és redukáló szerből való briketteket alkalmazunk, módunkban áll ugyanannyi tüzelőanyag fogyasztása mellett elgázosítható fémértékekben nagyobb termelési hányadot el-20 érni, (minthogy a maradékokban kevesebb elgázosítható fém marad), mint a Wetherill eljárásnak szokásos foganatosítása esetén, ligy hogy a kemence üzemben ugyanazon idő alatt, mint amennyi a kö-25 zönséges oxidáló kemencében egy adag feldolgozásához szükséges, oly bri kottáit adagot dolgozhatunk fel, amely egyharmaddal több fémtartalmú anyagot tartalriTaz, mint eddig a közönséges Wehterill 80 eljárás adagjánál lehetséges volt. Természetes, hogy a felemlített számok csakis példaképpen szerepelnek a találmány gyakorlati értékének feltüntetésére és hogy ezek ennélfogva tág határok 85 között változtathatók, anélkül, hogy a találmány lényegétől el kellene térnünk. Az eddigiekben mindenütt cinkoxidra, illetve ólomcinkoxidra vonatkozó javított eljárásról volt szó, de ezt az eljárást más 40 elgázosítható fémek fémvegyületeinek előállítására is alkalmazhatjuk. Ezen vonatkozásban első helyen kell megemlítenünk az ólomszublimát előállítását, amikor is a cinktartalmú anyagot alkalmas ólomtar-45 talmuval helyettesítjük, mimellett, amint azt fentebb leírtuk, pl. a tüzelőszenet vagy a munkaadagot, vagy mindkettőt brikettalakba hozzuk és a kemencerostélyra rakjuk. Ezen esetben a munkaadag finoman 50 elosztott ólomércből, ásványi ólomszulfidból és széntartalmú vagy más redukáló szerből állhat, melyeket előnyösen a megadott módion brikettekké alakítunk. A munkaadagot, amint azt megadtuk volt, tiizelőanyagrétegre rakjuk, úgy hogy a 55 redukáló hőmérséklet elérésekor az ólomszulfid redukálódik és (vagy) elgázosodik, aztán ólomszulfáttá és ólomoxiddá redukálódik, miáltal az ú. n. bázikus ólomszulfátot kapjuk. 60 A szublimált ólmot tartalmazó füstgázokat a kemencéből eltávolítjuk és belőlük a fémes terméket alkalmas módon előállítjuk. Ólomtartalmú kiindulási anyag gyanánt valamely nagyszázalékos, természe- 65 tes ólomszulfidot vehetünk, melyet megfelelően felaprózunk, hogy azt a burkoló kőzettől megszabadítsuk, vagy akár ólomszulfid koncentrátumokat, mint ömlesztési koncentrátumokat, vagy más ólomtar- 70 talmú anyagokat vehetünk, külön kénhozzátét mellett, melyet pirit, galenit, vagy más kéntartalmú vegyület alakjában adagolunk, hogy a füst elegendő mennyiségben tartalmazzon ként, ha az 75 adagban kén kevés volna. Szabadalmi igények: 1. Eljárás a Wetherill-folyamat foganatosítására fémoxidok vagy elgázosítható fémek más vegyületeinek előállí- 80 tására, jellemezve azáltal, hogy az alkalmazásra kerülő anyagok, mint tüzelőanyag, redukálöszer és fémtartalmú anyag közül egyet vagy többet brikett alakjában rakunk a kemencébe. 85 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítása módja, jellemezve azáltal, hogy az adagnak legalább egy része brikettek alakjában kerül alkalmazásra. 3. Az 1. és 2. igényekben védett eljárás 90 foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a munkaadag részben vagy egészben oly brikettekből áll, melyeket a fémtartalmú anyagnak redukálószerrel való keverékéből készítettünk. 9S 4. Az 1—3. igényekben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a tüzelőanyagbrikettek fémtartalmú anyagot tartalmaznak. Pallas nyomda, Budapest. 86807