86277. lajstromszámú szabadalom • Eljárás eddig főleg fából készült épület és lakásberendezési, ipari, gazdasági és használati tárgyaknak, faágakból, falevelekből, bokorvesszőkből, szálas növényekből és fahulladékokból való előállítására

Megjelent 1931. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86377. SZÁM. — VlII/c. OSZTÁLY. Eljárás eddig főkép fából készült épület és lakásberendezési, ipari, gazdasági és háztartási, felszerelési és használati tárgyaknak, faágakból, falevelekből, bokorvesszőkből, szálas növényekből és fahulladékokból való előállítására. Csák a László órás Fiume. A bejelentés napja 1921. évi április hó 15-ike. Jelen találmány tárgya eljárás eddig főkép fából készült épület- és lakásberendezési, ipari, gazdasági és háztartási, felszerelési és használati tárgyaknak, fa-5 ágakból, falevelekből, bokorvesszőkből, szálas növényekből és fahulladékokból való előállítására. Az eljárás foganatosítására a fent említett anyagokat a rendelkezésre álló 10 mennyiségek és a kívánt cél szerint különböző arányokban keverjük, vagy ezen anyagokból csak egyet vagy egynéhányat keverve alkalmazunk. A nyersanyagot, amennyiben még nem eléggé száraz, meg-15 szárítjuk, azután felaprítjuk, esetleg aprítás után szárítjuk csak, azután finom lisztté megőröljük, azután vízben oldható vagy vízben oldhatatlan ragasztóanyaggal zúzó- és keverőinűvelettel tésztasze!0 rúen nyújtható masszává dolgozzuk fel, melyet tetszőleges mintázó eljárással (hengerlés, sajtolás, gyömöszölés, stb), a kívánt alakra húzunk és azután megszárítjuk. Ezen eljárással tetszőleges használati 15 tárgyak, nevezetesen bútorok, ajtó- és ablakszárnyak, saarúfák, díszes oszlopokhordók, stb. készíthetők, melyek sima vagy díszített felülettel láthatók el, anélkül, hogy ezáltal az előállítási költség 10 emelkedne. Készíthetők azonban ezen eljárással deszkaszerű, sima lapok is, amelyek utólag tetszőlegesen feldolgozhatók, sőt gőzöléssel újból megpuhíthatok és azután tetszőleges alakra és mintára sajtol-5 hatók. Amennyiben nagyjában síkfeliiletű tárgyakat állítunk elő, melyeknek csak egyik oldala mintás, úgy az előállításra felül nyitott formákat alkalmazhatunk, melyekbe a gyúrmányt behengereljük vagy 40 begyömöszöljük. Mindkét oldalán mintás vagy térbeli alakzatok előállításakor két vagy több részű szétszedhető formát kell alkalmazni. Tapasztalat szerint a megmintázott 45 gyúrmány, ha nem túl nedves, a formához nem tapad és abból könnyen kivehető. Fontos, hogy a formából való kiemelés közben, valamint szárítás közben a sajtolt tárgyak el ne hajoljanak és el ne húzódja- 50 nak. Ezt megakadályozhatjuk egyfelől azáltal, hogy a sajtolt gyúrmány belsejébe ritka szövésű drótszövetet vagy fonatot helyezünk el, másfelől pedig előnyös, a sajtolt tárgyakat, azokat közrefogó ós 55 alakjukhoz simuló rácsszerű merev felületek között szárítani. A gyúrmányhoz töltő- és festékanyagok adagolhatok, tetszőleges arányban, de tapasztalat szerint 5—15%-nyi mennyiség 60 elegendő. Töltőanyagként pl. agyagot, gipszet, vagy papírhulladékot használhatunk, melyek alkalmazása folytán a kész árúk tömöttebbekké válnak, felületek pedig simább lesz. A festőanyagok hozzá- 65 adása által a fánál szokásos utólagos festési művelet elmarad és amellett kopás esetén sem veszti el a jelen eljárás szerint készült tárgy eredeti szinét. Ragasztóanyagként enyvnek, keményítő- 70 nek vagy keményítőtartalmú anyagoknak vízben főtt oldatát, vízben oldhatlan ragasztóanyagként pedig kátrányt, oldott szurkokat, lakkokat, stb. alkalmazhatunk.