86269. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági eljárás és kapcsolás vezetékrendszerekhez és elektromos gépek és készülékek tekercselésére

— 2 — hogy a kábelszigetelés igénybevétele a ve­zeték felületén a legnagyobb, célszerű oly elrendezés alkalmazása, melynél a vé­dendő vezetéknek felületi része több egy-5 máshoz képest gyengén szigetelt drótból áll, melyek között az említett üzemszerű feszültségkülönbség áll fenn. A mellékelt rajzon foganatosítási alak gyanánt oly kábelt tüntettünk fel, mely-10 nél pl. a legfelső fedőréteg valamennyi drótját csak csekély feszültségnek ellent­álló szigetelőréteg burkolja. A legfelső fedőréteg drótjai (1, 2, 3, 4, 5.. .)-el vannak jelölve. A szigetelőréteg, 15 mely egy vagy több papírrétegből áll és a fedőréteg drótjait egymástól és a fedő­réteg alatt fekvő vörösrézdrótokból elszi­geteli, (i)-vel van jelölve. A legfelső réte­get képező drótok egy részét maga a ve-20 zetékmag drótjai is alkothatják. Két-két szomszédos (1 és 2), (2 és 3) stb. felületi drót között csekély potenciálkülönbséget létesítünk. Ennek előállítására segéd­áramforrás, váltakozó áram alkalmazásá-25 nál például akkumulátortelep (3. ábra), vagy egyenáram, illetőleg váltakozó áram használatánál kis gépek szolgálhatnak (4. ábra). Váltakozó áram esetében azonban maga az üzemáram által táplált transzfor-30 niátor is alkalmazható és pedig ezen célra az üzemáramot átalakító transzformátor és hasonló módon maga a hasznos áramot fejlesztő gép segédtekercselésekkel (5. ábra), illetve leágaztatásokkal (6. ábra) le-35 bet ellátva. A segédfeszültség nagysága célszerűen 50—100 Volt, de tetszőlegesen nagyobb vagy kisebb is lehet. A legfelső fedőréteg drótjai az üzem­áram továbbvezetésében épúgy résztvesz-40 nek, mint a kábelnek többi drótja és az utóbbi drótokkal a segédáramforrás közbe­iktatása mellett párhuzamosan vannak kapcsolva. Mindaddig, míg a kábel sértetlen, a se-45 gédáramforrás és a felület két szomszédos drótja által képezett áramkörben nem lép fel áram. Mihelyt azonban a szigetelés túl­megerőltetése folytán vagy más okból két drót között szénrészecske képződik ki, a 50 leírt okokból a szigetelés ezen a helyen Kzétromboltatik és a segédáramkörben áram keletkezik. Ezt az áramot bármilyen módon relé működtetésére használhatjuk fel, mely a főkapcsolót kiiktatja, vagy 55 riasztó-, illetőleg egyéb hibajelző készülé­ket hoz működésbe. A 7. ábra a kapcsolásnak különösen cél­szerű foganatosítási alakját tünteti fel az esetre, amikor a potenciálkülönbséget maga az üzemáram létesíti. A felület szige- 60 telt drótjai váltakozva két csoportban pár­huzamosan vannak kapcsolva és pedig a páratlan számúak alkotják az (I) csopor­tot, a páros számúak a (II) csoportot. Az üzemáram a (c) kapcsoló mögött először is 65 a rendes kiképzésű és a (p) primer, vala­mint az (is) szekundert eker esetéssel ellá­tott (a) áramátalakítón és innen a különös módon kiképezett (b) áramátalakítón megy keresztül, majd e mögött a védendő 70 kábelbe lép. A (b) áramátalakító a (pl) primer tekercseléssel és a kétrészű (p2) szekunder tekercseléssel van ellátva. A (pl) primer tekercselés a főáramkörben vagy a kábel belső drótjaihoz vezető veze- 75 cékben fekszik, míg a kétrészű (p2) teker­cselés a felületi drótok segédfeszültségé­nek előállítására szolgál. A (p2) segéd­tekercselésnek kellő méretezése által tet­szőleges segédfeszültség létesíthető. Ez a go tekercselés úgy van elrendezve, hogy az üzemáramnak a tekercselés két részében a menetekre rajzolt nyilak irányában folyó része az áramalakító mezejére, tehát a sze­kunder áramerősségre nincsen visszaha- 85 tással, míg a segédfeszültség által esetleg ezen tekercselésben gerjesztett, super­ponált áram, mely a menetek mellett be­rajzolt nyilak irányában halad, az áram­alakítót egy második szekunder tekercse- 90 lés módjára terheli meg. Az (a) és (b) áramalakítók (s) és (sl) szekunder teker­cselései az (r) relé (w2) és (wl) tekercselé­sein át vannak zárva. Az elrendezés olyan, hogy mindaddig, míg a (b) áramalakító 95 (p2) segédtekercselésében nem folyik a se­gédfeszültség által gerjesztett áram, a (wl) és (w2) tekercselések az (r) relére gyako­rolt hatásukban egymást kölcsönösen le­rontják és a relé nyugalomban marad. Mi- 10( helyt azonban a legfelső fedőrétegben szénrészecske fejlődik ki és ennek követ­keztében az (I) és (II) csoportok között áramátmenet létesül, tehát egy super­ponált áram folyik a (p2) tekercselésben, a 10J két (pl) és (p2) tekercselésből eredő amperemenetek száma megváltozik. Az (sl) szekunder tekercselésbe gyengébb áram kerül és ezáltal az (r) relében az egyensúly megbomlik. A relé működésbe 11( lép és tetszőleges módon, például (d) segéd­telep és (m) kiiktató mágnes révén a (c) kapcsolót vagy riasztókészüléket stb. ki­iktathatja.

Next

/
Thumbnails
Contents