86254. lajstromszámú szabadalom • Karburator robbanó mótorokhoz, elgőzösítőkhöz és hasonló készülékekhez

és a szelep súlya fogja határolni. Megjegyzendő erre vonatkozólag, hogy ez a fékezés intenzívebb lesz a nagy sebességű és erős kompresszióval működő mótorolc-5 nál, mint a lassú és kevés kompresszióval dolgozó motoroknál, de a szelepet felemelő erőnek mindig nagyobbnak kell lennie a fékező erőnél, vagyis: ha (P)-vel jelöljük a szelep súlyát, (D)-vel a (c) 10 kamrában fennálló depressziót, (S)-el a szelep felületét és (S')-el a dugattyú felületét, akkor fennáll a következő képlet: P + S1

. D<S. D A (c) kamrában uralkodó depresszió 15 folytán tehát az (e) szelep bizonyos mértékig fel fog emelkedni, az elosztón keresztül beszívott levegőt engedve be a kamrába, amely levegő a (d) karburator igénybevételének növekedését eliensú-20 lyozni fogja, abban az arányban, amint a depresszió növekedik; ha ez a depresszió még növekedik, a szelep még feljebb emelkedik és az elosztón keresztül beáramló levegő sebessége növekedvén az 25 (f1

) fúvóka működésbe lép oly mértékben, hogy kiegészítse a (d1

) fúvóka teljesítményét. Mindazonáltal a szelep emelkedését gyöngéden fékezni fogja a (c) kamrának az (o) nyílásom keresztül érvényesülő 30 depressziója és amikor a szelep folytatva mozgását az (1) dugattyú elérkezett odáig, hogy elzárja az (n) nyílást a nagyteljesítményű karburatorham uralkodó depresszió a (k1

) csatornán keresztül ér-35 vényre jut a dugattyú felső felületén és a szelep fékezését csökkenteni fogja. A mótor sebességének további növekedésénél az (;n) nyílás újból szabaddá lesz, még pedig ezúttal a dugattyú alsó felii-40 lete alatt ós a bebocsátott levegő megszünteti a depressziót, amely a dugattyúnak ezen felületén fékező hatást gyakorolt a szelep emelkedésével szemben. A nagyteljesítményű karburatorban ural-45 kodó depresszió, amely a dugattyú felső felületére hat, ekkor túlsúlyra emelkedik és a szelepet egészen löketének végéig szívja, vagyis a (c) kamra tetejéig. így tehát semmiféle aerodynamikai akadály 50 nem fogja többé gátolni a mótor teljes megtöltését, sem azt, hogy legnagyobb teljesítményét kifejtse. A leírt jelenségek természetesen fordított sorrendben állnak elő akkor, amikor a normális sebességről 55 a lassú menetre térünk át. Látható, hogy a szelepnél nélkülözhetünk mindenféle rugót és hogy fékezése önműködően megszűnik a normális sebességnél, anélkül, hogy aerodynamikai akadályt létesítene a esővezetékben. 60 Nyilvánvaló, hogy a leírt elrendezés változást szenvedhet úgy az alkatrészek elrendezésében, mint alakjukra nézve és bogy a mondottakon kívül más alkalmazást is találhat, anélkül, hogy a talál- 65 mány körét túllépmők. így ezt a szelepet könnyen alkalmazhatnak a pótlevegő önműködő szelepeinél is és a nagyteljesítményű karburatornál esetleg másféle elrendezésű fúvókát is alkalmazhatunk. 70 Szabadalmi igények: 1. Önműködő karburator, amelyre jellemző, hogy egy lassú menethez és egy nagy terheléshez szolgáló karburator egyesítéséből áll, amely utóbbinak tel- 75 jesítménye egy szelep önműködő elmozdulása által szabályoztatik, mely szelep a reá és egy vele összefüggő dugattyúra ható differenciális depresszszió játéka által önműködően fékez- 80 tetik. 2. Az 1. igénypontban védett önműködő karburator kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a nagy terheléshez szolgáló karburatorja a közönséges fúvó- 85 kán kívül egy elosztót foglal magában, amely egv légbevezető- és keverékbeszívócsőből áll, amely megfelelő nyílásokon keresztül egy külső gyűrűalakú és a fúvókából jövő keveréket tartal- 90 mazó kamrával közlekedik. 3. Az 1. igénypontban védett karburatorhoz való önműködő szelep, amelyre jellemző, hogy csőalakú orsóval van ellátva, amely a szelepen áthatol és a 95 szívókamrán keresztülmenve egy efelett elrendezett hengerbe vezet, ahol egy, a hengerben eltolható dugattyúval kapcsolódik, úgy, hogy a hengernek a dugattyú fölötti tere a szelep alatti 100 térrel közlekedik, s ennélfogva a szelep emelkedése által meghatározott légáram az említett térben depressziót hozhat létre; mimellett a hengeren két (nyílás van elrendezve, az egyik a sza- 105 hadba torkol, hogy a dugattyú fölötti térben keletkező depresszió mindaddig elkerültessék, míg a dugattyú ezt a nyílást el nem érte, azontúl pedig azt érvényesülni engedje, a másik nyílás 110 pedig közlekedésbe hozza a hengert a szívókamrával, úgy, hogy a légáram következtében depresszió keletkezhetik