86246. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kémiai termékek előállítására falevelekből
Megjelent 1931. évi június lió 11-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 86246. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. Eljárás kémiai termékek előállítására falevelekből. Weis Arthur János igazgató és Varsányi Dezső magánzó Budapest. A bejelentés napja 1917. évi julius hó 28-ika. Jelen találmány annak felismerésén alapszik, hogy a falevelek, akár lomb-, akár tűlevelek, száraz lepárlása utján a fa száraz lepárlási termékeihez hasonló, 5 igen értékes termékeket kapunk, úgy hogy ezen eddig teljesen elhanyagolt termények feldolgozása úgy technikai, mint gazdasági szempontból rendkívül fontosnak tekintendő. 10 Gazdasági szempontból ugyanis figyelembe veendő az, hogy míg a fa törzse csak hosszú, évtizedekig tartó élettartam után válik értékesíthetővé és a száraz lepárlás igen nagy fatömegeket emészt fel 15 és von el ezen értékes anyag másféle felhasználásától, sőt egész erdőségek kipusztulásához vezet, addig a levéltermés, amely eddig iparilag fel nem dolgoztatott, évenkint megújul és tisztán a behordás 20 költségekért áll rendelkezésünkre, míg ; faállomány sértetlenül megmarad. Technikai szempontból igen kedvező é; meglepő körülmény az, hogy míg kvalitatíve a falevelek száraz lepárlási terméke 25 általánosságban azonosak a fa száraz lepárlási termékeivel, amennyiben kátrány mellett ecetsavat, acetont és metilalkoholt kapunk, addig kvantitatíve a kapott termékek a fa száraz lepárlási termékeivel 30 szemben különösen dús acetontartalmukkal tűnnek ki, amelynek mennyisége a lepárlás megfelelő vezetése esetén mintegy ötszörösre emelkedhetik, aminek tekintettel az acetonnak a füsttelen lőpor és más 85 effélék készítésénél való szerepére igei nagy jelentősége van. A falevelek száraz lepárlásánál tovább;' igen nagy mennyiségű gázokat is kapunk, amelyeket egyrészt magában az üzemben, másrészt fűtésre és világításra is felhasználhatunk. Az éghető gáz termelési hányada légszáraz lombra (vadgesztenye levelek) számítva kb. 40—45 m3 100 kg-ra, míg bükfából megfelelő feldolgozásnál csak kb. 45 15 m3 kapunk. Emellett a lombgáz fűtőértéke több mint kétszerese a fagázénak. Ez utóbbinak összetétele ugyanis Klar szerint („Technologie der Holzverkohlung" 1910., 46. oldal) a következő: 50 C02 CO CH4 H2 H2 O 59 vol. % 33 « 3.5 « 3 « 1.5 « 100 55 Fűtőérték mMiént, 15" C, 1 atm. = 1312.8 kai. Ezzel szemben a légszáraz vadgesztenyelevelekből előállított lombgáz összetétele 60 saját vizsgálataink szerint a következő: C02 = 02 = CO = CH4 = H3 = N3 = Nehéz szénhidrogének = 25.20 vol. o/0 0.50 « 10.30 18.08 36.18 7.94 1.80 65 100 Fűtőérték maként, 15» C, 1 atm. = 304C 70 kai. Ebből következik, hogy a lombok száraz lepárlása a kapott gáz mennyisége és összetétele tekintetében is meglepő techni-
