86235. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nátriumkarbonát és ammóniumklorid váltakozó lecsapatására
Megjelent 1931. évi ju nius h ó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86235. SZÁM. — TVh/1. OSZTÁLY. Eljárás a nátrinmbikarbonát és az ammoniumchlorid váltakozó lecsapatására. „L'air liquide" Société Anonyme pour l'Etude et l'Exploitation des procédés Georges Claude cég- Páris* A bejelentés napja 1921. évi január hó 29-ike. Franciaországi elsőbbsége 1920. évi március hó 17-ike. Ismeretes, hogy nátriumbikarbonátnak és ammoniumchloridnak egymásra következő előállítására azoknak ugyanazon folyadékon belül való váltlakozó kicsapá-5 saiból álló eljárási módozatot lehet hasz, nálni. A jelen találmány célja, nagy mértékben eltérő eljárási módozat segélyével, az említett eljárás bizonyos hátrányainak 10 kiküszöbölése. Hogy a jelen új módszer előnyeit megérthessük, az említett eljárási módozatra kell rámutatnunk: a) a meleg anyaglúgokat, melyeket az 15 alább említett módon kaptak és melyek ammoniumchloridot tartalmaznak konyhasóval, szűrés után, ammóniákkal és alkalmas mennyiségű konyhasóval keverik, b) azután a folyadékot karbonizálják, 20 miközben a hőfokot alkalmas magasságo n tartják, de az ammouium-monokarbonát keletkezésekor a karbonizálást megszakítják, c) az oldatot azután, kavarás közben, 25 5—10° C-ra lehűtik, mikor is tiszta ammoniumchlorid csapódik ki, melyet elkülönítenek és megszűrnek, d) végül a hideg oldatot, újabb menynyiségű konyhasó feloldása mellett, újból 80 kb. 40° C-ra melegítik fel és azután a . végső karbonizálásnak vetik alá, mely a nátriumbikarbonátot kicsapja és melyet ekkor az ammóniáknak ammoniumchloriddá való, gyakorlati értelemben teljes 85 átalakulásáig folytatnak. A kicsapott .•,, nátriumkarbonátot elkülönítik ós a viszszamaradó folyadékkal megismétlik a fent említett kezelést, miközben ammoniákot és konyhasót adnak hozzá, mint a) alatt. Ezt a műveleteiklust ugyanazon 40 folyadékkal végnélkül ismételhetik, miközben a folyadékot mindig ugyanazon kezdeti térfogatra viszik vissza. Látható, hogy ezen feltételek mellett: 1. A gázalakii ammóniáknak az a) alatt 45 említett feloldásakor felszabadult meleg alkalmatlan pillanatban képződik, mert a folyadék ebben a pillanatban, a d) alatt említett bikarbonizálás eredményeként, már meleg és mert a b) alatt említett mű- 50 velet alatt egy második tetemes melegforrás adódik hozzá, nevezetesen az, mely az ammoniumkarbonát keletkezésének felel meg, úgy, hogy hűteni kell azt. Az ammóniák feloldásából származó meleg 55 tehát nemcsak, hogy nem hasznos, hanem egyenesen káros. 2. A karbo'nizálás két időpontban történik (b, és d, alatt), ami a műveletet komplikálja. 60 3. A d) alatti végső bikarbonizálás igen hosszantartó, mert ammonium-monokarbonátban igen szegény folyadékokban végződik. A jelen elj 21T ctS cl következő módon ke- 65 rüli el ezeket a hátrányokat: 1. Az ammóniák feloldásából származó meleg, ahelyett, hogy káros, itt hasznos íesz, azaz abban a pillanatban szabadul fel, melyben a folyadékoknak új'ból való 70 felmelegítésére van szükség. 2. A karbonizálás egyetlen alkalommal történik. 3. A bikarbonizálás semleges ammóniák- ,1 karbonátban végesvégig igen gazdag fo 75 lyadókban történik, amely körülmény a bikarbonizálás lefolyását nagy mértékben gyorsítja.
