86229. lajstromszámú szabadalom • Folytonégő kályha fűrészpor és más silány minőségű poralakú tüzelőenyag és tüzelőanyaghulladék elégetésére

Megjelent 1931. évi junius hó 10

3-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86229. SZÁM. — II/LI. OSZTÁLY. Folytonégő kályha fűrészpor és más silány minőségű poralakú tüzelőanyag és tüzelőanyaghülladék elégetésére. Várni Aladár mérnök Pallanza. A bejelentés napja 1921. évi január hó 24-ike. Olaszországi elsőbbsége 1918. évi november hó 6-ika. A találmány tárgya folytonégő kályha töltőaknával, fűrészpor vagy más silány minőségű, poralakú tüzelőanyag vagy tüzelőanyaghulladék elégetésére. A talál-5 mány értelmében a rostélyfelület egy része oly módon van lefedve, hogy a fedőlap körül a rostélyfelület szabadon marad. A lefedőfelületen egy vagy több cső vezet keresztül, melyek segélyével — természetes 0 vagy mesterséges léghuzam hatása alatt ! — az égési levegő szabályozhatóan a tüzeléshez vezettetik. A szabad rostélyfelület ' alatti tér a kéménynél elrendezett melegkihasználótérrel áll összeköttetésben. Ez Í5 elrendezés következtében a levegő és ezt követőleg az égési gázok, a léghozzávezetőcsövek kibocsátónyílásaitól kiindulóliag, a szabad rostélyfelület felé ívelt pályán áramolnak, az alsó tüzelőanyag-0 rétegen keresztül, minek eredményeként, poralakú tüzelőanyag alkalmazása dacára természetes léghuzam használata esetén viszonylag csekély túlnyomás is elégséges a levegőnek a tüzelőanyagon való keresz-5 tülhajtására, mimellett a poralakú tüzelőanyag egyenletes elégése biztosíttatik. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképen fűrészportüzeléshez alkalmas kiviteli alakját mutatja. 0 A poralakú (c) tüzelőanyagot befogadó aknatér (a)-val van jelölve. Az akna fenekét egy az (f) tartókon nyugvó (b) rostély alkotja, melynek kiképzése a tüzelőanyag szerint különböző lehet. Fűrészpor hasz-5 nálata mellett a rostélyt legelőnyösebben erős drótból készült fonatból és kb. 2—3 cm. széles szemekből készíthetjük oly módon, hogy a tüzelőanyagot a lehullásban megakadályozza, azonban a levegőt könynyen áteressze. 40 Azonos finomságú tüzelőanyagnál a szemszélességet abban az esetben, ha a kályha nagyobb adagolási magassággal kerül üzembe, nagyobbra választhatjuk, mintha a tüzelőanyagréteg egészen ala- 45 csony. A rostély alatt és ehhez csatlakozóan erős vasbádogból vagy más eléghetetlen anyagból való (d) tárcsa van elrendezve. A (d) tárcsa a rostélyfelületnél valamivel 50 kisebb, úgy hogy a tárcsa körül az (e) szabad rostélyfelület keletkezik. A (d) tárcsa közepén a (g) nyílással \an ellátva. A (h) cső e (g) korongnyílást az (i) csatornával köti össze, melyen keresz- 55 tül a levegőt befúvatjuk vagy pedig a természetes kéménylégvonat segélyével beszívott levegőt a tüzelőanyaghoz hozzávezetjük. A léghozzávezetést az (1) ajtó beállítása által szabályozhatjuk. 6C A melegkihasználó tér (m)-mel van jelölve, mely fent a forró (n) fedőrésszel van határolva; a kémény (o)-val van jelölve. A (h) cső átmérőjét előnyösen kisebbre választjuk, mint a kémény belső méretét. 65 A (d) tárcsa átmérője a tüzelőanyag tulajdonságainak megfelelően választandó és pedig előnyösen két-háromszor oly nagyra, mint a csőátmérő. A (d) tárcsa el is hagyható és a (h) cső felső peremére csökkent- 70 hető; közös vagy különálló tárcsákba torkolló (h) csövek is kerülhetnek alkalmazásba. A levegőt a (p) fal gátolja abban, hogy az (i) csatornából közvetlenül az (m) térbe 75 átlépjen és így kénytelen először a (g) kö-