86202. lajstromszámú szabadalom • Sajtófonalak vagy szalagok folytonos előállítása pasztaszerű masszából
Megjelent 1931. évi ju nius hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ||jjj|i| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86202. SZÁM. — XVII/f. OSZTÁLY. Sajtófonalak vagy szalagok folytonos előállítására pasztaszerű masszából. Dall' Orto Luigi iparos Geuua. A bejelentés napja 1921. évi április hó 2-ika. Az iparban bizonyos fajta sajtók vannak alkalmazva, melyekkel pasztaszerű masszákból fonál, vagy tetszésszerinti szelvényű rúd- vagy csőalakú termékeket ál-5 líthatunk elő, melyek azután hosszukban szükséglet szerint különféle méretű darabokra vágatnak. Ezen sajtók alkalmaztattak pasztaszerű tápanyagok gyártásánál, a kaucsukgyártásnál, húskonzervek, gyü-10 mölcskonzervek stb. gyártásánál. Hogy a következő leírást egyszerűsítsük, abban példaképpen tápanyagok pasztáinak gyártására való sajtót írunk le. A jelenleg használatos sajtók tápanyag-15 paszták számára rendesen függélyes tengelyű nagy hengerekből (ú. n. harangokból) állanak, melyek fenekükön kibocsátó száj darabbal vannak ellátva. A paszta azon mértékben, amint a gyúrógépből jön 20 kézzel és egyszerre nagy mennyiségekben betápláltatik ezen harangokba; egy a harang tengelyében elhelyezett beillő dugattyú fogaskerékhajtás vagy hidraulikus nyomással a pasztát előrenyomja oly mó-25 don, hogy a szájdarab nyílásain átszoríttatik és így a tápanyagpaszták fonalakká, vagy szűk csövekké alakíttatnak, melyek kellő hosszban levágva a kivánt pasztákat adják. Ezen működési módból az említett 80 sajtótipusok bizonyos hátrányai adódnak, melyek a következőkben foglalhatók öszsze: 1. Azáltal, hogy a hengerbe nagy mennyiségű pasztát viszünk be a sajtó működtetésére nagy erő szükségeltetik; 2. 35 Ezen nagy sajtoló erő miatt a sajtó különböző részeit igen nagy méretűre kell kiképezni, ami a gépet súlyossá és drágává teszi; 3. a szükséges nagyszámú és fárasztó folyamat miatt tetemes kézi mun-40 kára van szükség; 4. a jelenleg használatos sajtók igen szilárd alapozást igényelnek; 5. a sajtók igen nagy és rosszul kihasznált helyet igényelnek; 6. gépi berendezést tesznek szükségessé hidraulikus akkumulátorokkal és szivattyúkkal, mivel a saj- 45 tók rendesen hidraulikus erővel működtetnek; 7. a szokásos sajtók minden hasznos löket után újból üzemhelyzetbe vissza vezetendők, ami teljesítőképességüket csökkenti, mivel nem működnek folytono- 50 san: hasznos működésük teljesítőképessége lecsökken még a legtökéletesebb sajtóknál is, a munkások munkaóráinak kb. egy harmadára; 8. ha a paszta, mely a löket végén a bizonyos vastagságban a hen- 55 gerben marad, akkor a sajtók némely fajtájánál minden hasznos löket végén a szájdarabot ki kell tisztítani, ami sok időt vesz igénybe és a kézimunkát növeli; 9. a szájdarab kicserélésére szükséges mun- 60 kafolyamat rendesen bonyolult; 10. ha a működés megáll (pl. áramhiány stb. miatt) vagy a berendezés egy részének sérülése miatt, olyankor, amikor a sajtó meg van töltve, akkor a harangban maradt 65 pasztamennyiséget nem lehet a szájdarabon keresztül sajtolni úgy, hogy a paszta rövid idő alatt igen könnyen elromolhatik, amennyiben megsavanyodik; 11. érzékeny veszteség jön létre a betáplált és a kész 70 termék alakjában kapott pasztamennyiség közti különbség következtében, a fel nem dolgozott tömeg folytán, mely minden löket végén a hengerben marad és mely a henger átmérőjével van arányban; 12. egy 75 további pasztaveszteség jön létre a sajtó hengerének minden üzembehelyezésekor; 13. a jelenleg használatos sajtók nagy felszerelést igényelnek, melyek fentartása tetemes hátrányokat képeznek és nagy 80
