86195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különösen ironbeleknek képlékeny anyagből való előállítására

Megelent 1931. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86195. SZÁM. — Xll/f. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés különösen irónbeleknek képlékeny anyagból való előállítására. American Lead Pencil Company cég- New-York. A bejelentés napja 1920. évi március hó 11-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1918. évi május hó 2-ika. A találmány tárgya eljárás és berende­zés rudaknak és csöveknek képlékeny anyagból való előállítására és különösen a képlékeny rudak alakítására, levágására i és szárítókeretekre való táplálására szol­gáló eszközökre vonatkozik. Különböző iparágakban, így pl. irónbe­lek gyártásánál képlékeny anyagból, pl. agyagnak és grafitnak vízzel való keveré­) kéből álló alaktalan masszát meghatározott hosszúságú egyenes és kemény rudakká kell átalakítani. Az irónbelek gyártására eddig használt eljárásnál a képlékeny anyagot sajtóból > végnélküli huzalszerű sávban folytonosan sajtolták ki. A sávból időről-időre kézzel darabokat törtek le és ezen megfelelő hosszúságú darabokat végleges megszárítás céljából hornyolt tartókba helyezték. I Az ismert eljárás hátránya abban rejlik, hogy a hosszú, folytonos huzalszerű sáv, mely a képlékeny anyag tartályából kisaj­toltalik, rendkívül képlékeny, úgy hogy kezelés közben számos helyen könyököket , képez, melyeket ki kellett törni és újra fel kellett dolgozni. Ezenkívül a sávban számos kiemelkedés és mélyedés képződik, melyek képlékeny állapotban alig látha­tók, de szárítás közben megnövekednek i és csakis a száraz irónbélben válnak fel­ismerhetőkké. Ezen körülmények teljesen egyenes irónbeleknek az ismert eljárással való előállítását gyakorlatilag lehetetlenné teszik. Az ismert eljárás további hátrá-i nya abból származik, hogy a képlékeny anyagsáv rendkívül gyenge és törékeny, úgy hogy még a leggondosabb kezelésnél is törés következtében sok hulladék keletke­zik. Az irónbelek törése nemcsak akkor i következik be, amikor azokat a szárító­állvány hornyaiba helyezik, hanem a szá­raz irónbelek is gyakran törnek kiemelé­sük alkalmával. Eddig az összes művelete­ket kézzel végezték, ami sok időt vett igénybe és nagy gyakorlatot tett szüksé- 45 gessé, tehát nagy költséggel is járt. Ezen hátrányok elkerülésére a talál­mány értelmében a képlékeny rudakat közvetlenül arra a tartóra tápláljuk, mely azt szárítás közben tartja és az egyes ru- 50 dakat a megfelelő, megközelítő hosszakra a tartóra való lerakás után vágjuk le. A tartó ismert módon lehet kiképezve és erre a célra vagy az ismert eljárásnál használt, vagy bármilyen más, alkalmas 55 szerkezetű tartó használható. A rudakat előnyösen szakaszosan és pedig inkább csoportosan, mint egyenkint alakítjuk, de ezen részletek a találmány szempontjából nem lényegesek. 60 A mellékelt rajz a találmányt képező el­járás foganatosítására alkalmas berende­zést példaképpen tünteti fel. Az 1. ábrán a berendezés oldalnézetben, a 2. ábrán felülnézetben látható. A 65 3. ábrán az alakított rudak tartóját moz­gató berendezés és a 4. ábrán a rudakat levágó berendezés ol­dalnézetben és az 5. ábrán maga a tartó távlati képben 70 van feltüntetve. Az alakítandó rudak nyersanyagának sajtolására szolgáló berendezés tetszőleges lehet és példaképpen a (11) asztalon el­rendezett négyszögletes keresztmetszetű 75 (10) tartályból állhat (1. és 2. ábra). A tartály homlokfala lyukasztva van és a raj­zon ábrázolt foganatosítási alaknál abban pl. öt (a) furat van kiképezve, melyeken át a kisajtolt anyag az alább leírandó mó- 80

Next

/
Thumbnails
Contents