86193. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajtartalmú magvaknak vagy anyagoknak az olaj kitermelése céljából leendő előkezelésére
Megjelent 1931. évi junius hó 294 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86193. SZÁM. — XI/c. OSZTÁLY. Eljárás olajtartalmú magvaknak vagy anyagoknak az olaj kitermelése céljából leendő előkezelésére. Kammermann György gy áros Páris. A bejelentés napja 1923. évi julius hó 20.-ike. Belgiumi elsőbbsége 1922. évi augusztus hó 9-ike A találmány olajtartalmú magvak és termények előkezelésére szolgáló eljárásra vonatkozik, melynek célja az, hogy a szokásos módon, azaz sajtolás útján kitermelt > olaj hozamát fokozzuk. Eddigelé az olajtartalmú, növényi anyagot, miután azt — a legtöbb esetben — előzetesen szétzúzták, vízzel való nedvesítésnek vetették alá, mely vizet a szétzúzás ) közben adták az olajtartalmú masszához, mire azután a masszát melegen vagy hidegen sajtolták. Némely olajtartalmú szemes terményt vagy anyagot nedvesítés nélkül, első ízben hideg sajtolásnak vetettek i alá, hogy azután azt másodízben, némely esetben még harmadízben is, azonban melegen és víz hozzáadása mellett sajtolják. Ezt az eljárást a modern olajkitermelésnél általánosan alkalmazzák, mimellett a ned-i vesítésnek az a célja, hogy az olajtartalmú anyagot felpuhítsák és annak sejtjeit duzzasszák avégből, hogy ezek a sejtek a sajtolás alkalmával könnyebben pukkanjanak szét. A találmány szerinti előkezelő eljárás lényege már most abban van, hogy a magvakat vagy olajtartalmú növényi anyagokat, nyomás alkalmazásával vagy anélkül, felhevítjük és ezután hirtelen vákuum hatáisának vetjük alá, amikor is a magvakban vagy olajtartalmú anyagokban lévő nedvességnek forrása és gőzzé való átalakulása következik be, mely folyamat minden egyes sejtnek «robbanását», illetve szétpukkanását eredményezi. Ezen kezelés révén a rákövetkező sajtoló eljárásnál az olajhozam növekedését érjük el. Ha a hevítést nyomás alatt akarjuk foganatosítani, akkor előnyösen autoklávát használhatunk. Az eljárás egyik foganatosítási módja 10 szerint az olajtartalmú masszát mindenekelőtt az autoklávában vízgőzzel, nyomás alatt átnedvesítjük, hogy ezzel járulékos nedvességet vigyünk be, egyenletes módon, a masszába. Ezután az autoklávát hirtelen, 45 néhány percnyi időtartamra, légszivattyúhoz kapcsoljuk és evakuáljuk, mire a masszát eltávolítjuk és a szokásos módon sajtoljuk. Hogy az olaj hozam a rákövetkező saj- 50 toló eljárásnál a maximumig fokozódjék, úgy hogy a sajtolt lepényekben az olajnak csak minimuma maradjon meg, evégből az átnedvesítést és a vákuumban való kezelést, akként szabályozzuk, hogy az olajtartalmú 55 masszában valamivel több nedvességtartalom maradjon meg, mint amekkora annak természetes állapotában volt jelen, oly célból, hogy az olajtartalmú magvak természetes nedvességét ne csökkentsük, hanem 60 inkább valamivel fokozzuk. A következőkben az ezen eljárás alkalmazásával foganatosított példaképpeni laboratóriumi kísérletet írunk le: Bizonyos mennyiségű (kb. másfél kilo- 65 gramm) darált földidiót kettős köpenyű autoklávába viszünk, mely belsejében kavaróval van ellátva. Ezután gőzsugarat bocsátunk az edénybe, hogy a levegőt abból kiűzzük és a légelvezető csap elzárása után 70 az autoklávába tovább vezetünk be gőzt, mindaddig, míg a nyomás kb. 1.5 atm.-ra fokozódott, mire a gőzbebocsátást elzárjuk és a jelenlévő gőzt kieresztjük. Légszivatytyúnak az autoklávához való kapcsolásával 75 hirtelen vákuumot idézünk elő és ezt azután néhány percig fenntartjuk. Ezen előkezelés után az olajtartalmú
