86185. lajstromszámú szabadalom • Golyós csapágy

ható foganatosítása alaktól abban különbözik, hogy a két excentrikus gyűrű egymáshoz képest más helyzetet foglal el, mint a 7. és 8. ábrán és pedig olyképpen, 5 hogy a két gyűrű hengeres goilyópályáinak ex'tenitricitásai a 7. ós 8. ábrához képest 90°-kai el vannak forgatva, ami által teljesen más metszet adódik ki. A 11. áihra a 12. ábrán át vett átmérő-10 irányú metszet, mely a 7—10. ábrán feltüntetett kiképzésnek egysoros golyós csapágyon való alkalmazását mutatja. TJgy eiaen foganatosítási: alaknál, mánt a 7—10. ábra szerint is a peremek a esap-15 ágy, illetve golyópálya mindkét oldalán le vannak csiszolva, habár a golyók bevezetéséhez, elegendő, ha csák az egyik peremet csiszoljuk le. Mindamellett mindkét perem lecsiszolása előnyös, mintihogy ez a 20 kiképzés törött golyók kiesését, illetve kiszedését megkönnyíti. A 13. és 14. ábrán oly golyóte csapágy látható, meily a 11. és 12. ábráin feltünltetetthez hasonló, azzal a különbséggel, 25 hogy a külső és a belső gyűrű egymáshoz képest úgy van elforgatva, hogy az excentrikusan lecsiszolt peremek legmélyebb helyei a golyópálya két oldalán egymással szemben fekszenek, oly célból, hogy a 30 golyókat be lehessen vezetni, illetve ki lehessen emelni. A 15. ábrán a két gyűrű ugyanazon helyzetben látható, mint a 13. ábrán, csakhogy itt a belső gyűrű nézetben van szem,-35 1 éltetve. A 16. és 17. ábrán kétsoros golyós csai>ágy van a 13—15. ábrának megfelelő helyzetekben feltüntetve. Itt azonban a gyűrűk egymáshoz képest úgy vannak elfor-40 gatva, hogy a golyók az oldalnyílásokon, át beszoríthatok. Egyébként eaein ábrák a 7. és 8. ábrának felelnek meg. A 18. ábra, mely a 19. ábra átmérőirányú metszete, a találmány értelmiéiben ih kiképezett kétsoros golyós csapágy más foganatosítási alakját mutatja. Mindegyik gyűrű golyópályája itt két azonos kiképzésű golyópályára van felosztva. A találmlány tárgyát; képelő golyós 50 csapágy előállítása különbözőkéip eszközölhető, főképpen azonban két előállítási eljárás jön tekintetbe. Az (1, 2) futógyűrűk előállításánál vagy úgy járhatunk el, hogy először excentrikus gyűrűket állí-55 tünk elő és ezután a (3, 4) golyópályákat az ábrázolt módon becsiszoljuk, illetve kiesztergályozziuk vagy pedig a futógyűrűket azonos keresztmetszettel, vagyis koncentrikus külső és belső kerülettel, tehát mindenütt egyenlő átmérőjű (3, 6 4) golyópályákkal állítjuk elő, ezután a koncentrikus (1, 2) gyűrűket az esztergapadba, kívánt excentricitásak megfelelő exeentri ei tássa.1 befogjuk és mindkét (5, 7) karimát vagy 6 csak ezek egyikéit, illetve a (3, 4) golyópályák (5, 6), illetve (7, 8) oldalpereimeit a külső (1) gyűrűnél belül ós a belső (2) gyűrűnél kívül lecsiszoljuk vagy leesz-1!ergályozzuk. Lehet, azonban az (1, 2) ; gyűrűkeit csak egyik oldalukon is lecsiszolni, illetve leeszteTgátyoBim. Ha először excentrikus gyűrűket állt tunk elő és ezután a golyópályákat kivagy leesztergályozzuk, akkor arra kell 1 ügyelni, hogy az illető gyűrűinek sugárirányban legvékonyabb részéiben a golyópálya a gyűrű excentrikus kerületével összeessék vagy még célszerűbben ezen kerületnél valamiivei mélyebib legyen. A 6 második előállítási módnál megfelelően járunk el. Az (1) külső gyűrű (5, 6) peremeit belül és a (2) belső gyűrű (7, 8) peremeit kívül úgy csiszoljuk le, hogy a keresztmetszet a (9, 10) maximumtól a í (11, 12) minimumig egyenletesen csökkenjen. A két gyűrű (11, 12) pontjai harántirány l)an a golyók futópályáival egyenes vonalat képeznek, ha az illető, perem legmélyebb pontja a futópályával ölssizeesik. c Minden további nélkül érthető, hogy a találmány szempontjából teljesen mellékes, vájjon a külső gyűrű külső és a belső gyűrű belső kerüle/te körív- vagy sokszögalaikú-e. £ A kúpalakúan vagy hengeresen lecsiszolt, illetve leesztergályozott felületek nem is készíthetők minden további nél-1 kül, ugy, hogy a futópálya és az (5, 6, 7, 8) oldalperemeknek legmélyebbre lecsi- 1 szolt felületei az illető gyűrű harántirányában a megadott pontokon egyenes vonalakat képeznek, hainem ezen helyeken ugy, amint ez a rajz ábráiból is kivehető, mindig kis mélyedések képződnek, i Ezenkívül a külső és a beliső gyűrű közötti távolság azokon a helyeken, ahol a golyók beillesztetnek, illetve kiszedetnek, valamivel, de jelentéktelenül rövidebb egy-egy golyó átmérőjénél, minthogy feu : golyók beitolásánál számításba kell venni az anyag csekély mártékű rugalmasságát; ezen célra az anyagot egészen kevéslsé fel is melegíthetjük. Ezáltal elérjük, hogy a gölyók a futópályákból giolydkálítkák i nélkül sem esnek ki. A golyópályák ugyanolyan sugárral csiszolhatok ki, minit