86185. lajstromszámú szabadalom • Golyós csapágy
Megjelent 1931. évi junius hó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZAKAD ALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86185. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Golyós csapágy. Biirsell Olof Henniiig igazgató Orebro. A bejelentés napja 1918. évi április hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1917. évi március hó 10-ike. A találmány tárgya oly kétsoros golyós csapágy, melynek futógyűrű-fcarimái a golyópályákhoz képest excentrikusan és úgy vannak leesztergálva, hogy a i két leeszitergályozás excentricitáisa egymáshoz képest el van tolva. Ugy a külső, minit a belső futógyűrűn azonos fekvésű oldalsó gyűrűkarimákat leesztergályozzuk, oly célból, hogy a i normális koncentrikus helyzetükben levő futóigyűrűk elforgatása által a karimáknak legmélyebbre leesztergályozott pontjait ugyanazon sugárirányú helyzetbe hozhassuk, amelyben ezen pontok a go-i lyó'k beillesizitésére és kiemelésére kellően bő teret határolnak. A mellékelt rajz példaképpen a találmány tárgyának több foganatosítási alakját mutatja, i Az 1. ábrán a találmány értelmében kiképezett kétsoros golyós csiapiáigynialk a 2. ábrán át vett átmérőiirányú .metszete és a 2. ábrán ugyanennek oldalnézete látható. A futófelületek itt a külső és a belső gyűrű átmérőirányban szemben fekvő helyein és a gyűrűk mindegyik felén, illetve mindegyik golyópályán sziimmeitrikuisan, kúpfelületük mentén vannak excentrikusan i lecsiszolva, illetve leiesztergiályozrva. A golyók csapágynak a 3. és 4. ábrán feltüntetett foganatosítási alakja az 1. és 2. ábrán szemléltetett golyós csapágytól egyrészt abban különbözik, hogy a beilső gyűrű a külsőhöz képest más helyzetbe van forgatva, mint amelybem azok a 1. és 2. ábrán láthatók, lamiért is a 3. ábra szerinti metszet a belső gyűrű tekintetéibenmás, mint ugyanezen gyűrűnek az 1. ábrán bemutatott metszete, másrészt pedig abban, hogy a kúpfelületek tengelyeinek excentricitása egymáshoz képesít 90°-kai el van tolva, iigy hogy a két golyópálya legkisebb mélységben fekvő pontjai egymással nem egyidejűleg fekszenek szem- 45 ben. Természetes, hogy az exeemtirieitások egymáshoz viszonyítva nem csak 90°-klal, hanem bármilyen más szöggel is eltolhatók. Az 5. ábra, mely a 6. ábra átmérőiirá- 50 nyú metszete, a találmány értelmében kiképezett egysoros golyós csapágyat mutat, melynél a nyoimkarimák excentrikusan és kúpalakúan vannak lecsiszolva, oly célból, hogy a gyűrűk megfelelő beállí- 55 tása után a golyók behelyezhetők legyenek. A 7. és 8. ábrán az 1-—4. ábra szerinti kétsoros golyós csapágy oly foganatosítási alakja van feltüntetve, melynél a 60 külső és a belső gyűrű azon pontján, amelyen a futópálya egyik vagy mindikér oldallk&rimája magával a futópályáival a harántirányban egyenes vonal szerint esiik össze, a golyós csapágy szimeíriaisík;-. 65 jára miarőleges vonal képződik. Más szavakkal, ezen foganatosítási alaknál a külső gyűrű belül és a beliső gyűrű kívül hengeresen van leesztergélyoziva, míg az említett vonal az 1—4. ábrán feltüntetett 70 foganatosítási alaknáíl a szimimetriasiíikhoz szög alatt halad, ami nem jelent egyebet, miinlthogy a külső gyűrű belül és a belső gyűrű kívül kúposian van lecsiszolva vagy lees'zlteirgályoziva. 75 A 9. ábra, mely a 10. ábrán át vett átmérőirányú metszetet mutált, a 7. és 8. ábra elve szerint kiképzett golyós csapágyat tüntet fel. A 9. és 10. ábra szerinti foganatosítása alak a 7. és 8. ábrán lát 80
