86135. lajstromszámú szabadalom • Eljárás xantogensavas celluloza gyártására szolgáló alkali cellulózának gyiors és szabályos érlesztésére
Megjelent 1931. évi ju n in s hó lö -én . MAGYAR ff IRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86135. SZÁM. — XI V/a. OSZTÁLY. Eljárás xantogensavas cellulóza gyártására szolgáló alkalicellulózának gyors és szabályos érlesztésére. Pinel Adrién mérnök Rouen. A bejelentés napja 1923. évi március hó 6-ika. Franciaországi elsőbbsége 1922. évi március hó 7-ike. A jelen találmány mesterséges viszkózselyem (xantogénsavas cellulóza) gyártására vonatkozik és célja ezen xantogénsavas cellulóza előállítására szolgáló al-5 kálicellulózának úgynevezett érlesztése. Ezen érlesztés szükséges, hogy annyira folyékony xantogénsavas cellulózaoldatokat kapjunk, melyek fonhatok és műselyemmé alakíthatók ót. 10 Eddig ezt az érlesztést. azáltal valósították meg, hogy az alkálicellulózát több napon át alacsony (15—20° C.) hőmérsékleten zárt tartályokban állni hagyták. Ezen érlesztési eljárásnak számos hát-L5 ránya van, így pl. a következők: Az ismert módon keresztülvitt érlesztés a viszkóz teljes gyártási folyamatának időtartamát jelentékenyen meghosszabbítja, a gyártás folyamán nagy anyag-80 készletek gyűjtését teszi szükségessé és az érlesztő térben 15—20° C. állandó hőmérséklet fenntartását igényli. Ezenkívül az ismert eljárásokkal elért eredmények szabálytalanok, aminek oka 25 abban rejlik, hogy az érlesztési hőmérséklet nem tartható be szabályosan. Az alkálicellulóza ugyanis a kiindulási anyagok hőmérséklete szerint változó hőmérséklettel lép az érlesztő térbe, melyben a j0 hőmérsékletegyensúly többé vagy kevésbé gyorsan beáll. Ezenfelül a hőmérsékletkiegyenlítődés gyorsabban jön létre az alkálicellulóza azon részeiben, melyek a tartály falaihoz közel fekszenek, mint a 55 massza közepe táján fekvő részekben, mert úgy a tartályok, mint a kezelendő massza mozdulatlanok. A találmány célja az ismert érlesztő eljárások felsorolt hátrányainak elkerülése. A találmány tárgya ezen célt szem í0-előtt tartva, az említett eljárásnak oly tökéletesítése, mellyel gyors érlesztést érünk el és szabályos szerkezetű alkálicellulózát kapunk. A találmány értelmében tökéletesbített 45 eljárás lényege abban áll. hogy az ériesztendő alkálicellulózát magasabb hőmérsékleten, mely az eddig alkalmazott körülbelül háromszoros £L9 RZ eddigi eljárásban alkalmazott időtartamhoz képest igen rö- 50 vid ideig (néhány óra hosszat) hevítjük, miközben az alkálicellulózát mozgásban tartjuk, pl. kavarjuk, míg eddig az alkálicellulózát mozdulatlanul tartották. Oly célból, hogy ezen tökéletesített el- 55, járásnál a kezelési tartam a lehető legrövidebb és a fonott selyemben elért termelési hányad a lehető legnagyobb legyen, az alkálicellulózát célszerűen, körülbelül 50—60° C. hőmérsékletre hevítjük, amikor 60 is a hevítés tartama annyi óra, ahány napig kellett az alkálicellulózát eddig alacsony hőmérsékleten tartani. A leírt eljárás foganatosítására pl. tengelye körül lassan forgó zárt dobot hasz- 65 nálunk, melyet kívülről vagy belülről, kettős köpeny vagy kígyócsövek segélyével, körülbelül 50—60° C. hőmérsékletű, levegő vagy víz íitján fűtünk. A. levegő vagy víz előnyösebb, mint más, forróbb fűtőköze- 70 gek, melyek a kezelés alatt álló anyagnak túlhevítését okozhatják. Ha a kellő mértékű érlesztés eléretett, az alkálicellulózát a szokásos 15—20° C. hőmérsékletig lehűtjük, pl. száltal, hogy a 7j> dobra kívülről hideg vizet csurgatunk. A
