86133. lajstromszámú szabadalom • Eljárás petroleumnak és hasonló folyadékoknak desztillálására

Megjelent 1931. évi junins hó lö-én. MAGTAR KIRÁLYI j^gp SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 86133. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás petróleumnak és hasonló folyadékoknak desztillálására. Brünn-König-sfelder Maschinenfabrik der Maschinenund Wag'g-onbau-Fabriks Aktieng-esellschaft in Simniering* vorm. H. D. Schmid cég- Brünn/m. Königvsfeld és Fuclis Károly az orsovai kőolajgyár R.-T. cég- ig'azg-atój a Orsova. A bejelentés napja 1923. évi április hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi április hó 22-ike. Folyékony nyersanyagoknak elgőzölögtetés vagy desztillálás útján a kereskedelemben szokásos származékaikká való frakcionálásánál rendszerint igen nagy 5 fontossága van annak, hogy az anyagok bomlásának elkerülésére lehetőleg alacsony hőmérsékletek alkalmaztassanak. Ezt a célt ismert módon közvetlen vagy közvetett fűtéssel dolgozó desztilláló el-10 járások útján, vízgőznek vagy gázoknak a de.sztilJáláshoz való alkalmazásával, továbbá vákuum alkalmazásával vagy enélkül érjük el. Az eljárást vagy egyes aggregátumokban szakaszosan vagy 15 egész battériákban folytonosan viszik keresztül. Habár ezen desztilláló eljárások közül egyesek nagy fejlődési fokot értek el, mindamellett az elért eredmények nem 20 minden tekintetben kielégítők és eddig nem sikerült az összes hátrányok kiküszöbölése sem. Az ismert desztilláló eljárások hátránya, hogy a bomlást nem lehet teljes biztonsággal és feltétlenül el-25 kerülni. Ezenkívül az eljárás menete csak nehezen szabályozható. Nagyobb telepeknél nagy és költséges berendezésre van szükség és minthogy állandóan gyúlékony folyadékoknak nagy mennyiségei 80 dolgoztatnak fel, folytonos tűzveszély forog fenn. Közvetlen tüzelésnél nagy különbség mutatkozik a fűtőgázok hőmérséklete és a desztillálandó anyag forrási hőmérsék-85 lete között, ami a feldolgozás alatt álló anyag túlhevüléséhez és elromlásához, továbbá a berendezés elpusztulásához vezethet. A legtöbb desztilláló berendezésnél a fűtőfelületek szerkezeti okokból korlátozva A-annak és az elgőzölögtető fe- 40 liiletek is csak kicsinyek lehetnek. Elkerülhetetlen továbbá magas folyadékoszlopok alkalmazása, ami az olaj- és vízgőz szabad kifejlődését akadályozza és a desztillálandó anyagnak forrpont ját 45 szükségtelenül növeli, mivel eddig a kezelendő folyadékot a vízszinteshez képest kis szög alatt elrendezett fűtőlemezeken, vagy hasonló elrendezésű csatornákban vezették. 50 A találmány célja ezen hátrányok elkerülése és lényege abban áll, hogy a folyadék fűtő kigyócsöveknek egyes csőelemeit rendkívül vékony burkoló réteg alakjában veszi körül, miközben elgőzöl- 55 gése' végbemegy. Ezáltal az ismert eljárásokkal szemben a következő előnyöket érjük el: 1. A fűtőszerkezetnek felületi elemei a folyadéknak minden gyakorlatilag legki- 60 sebb részére egyúttal mint elgőzölögtető szervek is hatnak, úgy hogy a gőzök úgyszólván közvetlenül az elgőzölögtetés helyén képződnek és a desztilláló teret kitöltik anélkül, hogy folyadékrétegen kel- 65 lene áthatolniok. Ennek következtében akadálytalan gázfejlődés mellett gyors és egyenletes elgőzölögtetés válik lehetővé. 2. A desztillálandó anyag a fűtőközeg 70 behatásának csak rövid ideig marad kitéve.