86109. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antiseptikus anyagoknak ofa belsejében emulsió alakjában való rögzítésére

x^Iegjelent 1933. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZAMDALMI BIRŐSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 86109. SZÁM. — YIII/c. OSZTÁLY. Eljárás antiseptikns anyagoknak a fa belsejében emuisió alakjában való rögzítésére. Société de Recherches et de Perfectionnements Industriels cég- Páris. A bejelentés napja 1921. évi július hó 20-ika. Franciaországi elsőbbsége 1920. évi augusztus hó 20-ika. Jelen találmány tárgyát antiseptikus anyagokkal emuisió alakjában való faim­pregnálási eljárásokon eszközölt tökéle­tesítés alkotja. 5 Eddigelé a phenolokat, kátrányos ola­jokat, kreosotokat és más hasonló termé­keket valamely közömbös folyadékban emuisióvá alakítva, nyomták be a fa bel­sejébe, mire a közömbös folyadékot elgő-10 zölögtették, úgy hogy az antiseptíkus anyagok a fa belsejében megmaradtak. A bejelentő azonban arra a megismerésre jutott, hogy az antiseptikns anyagnak a fában ezen eljárás szerint való rögzítési 15 módja tökéletlen. A találmánybeli eljárás abban áll, hogy az emuisiót a fába való bevezetés után lecsapatjuk. A bejelentő ugyanis rájött arra, hogy az antiseptíkus anyag-20 nak a fában ily módon való rögzítése sok­kal megbízhatóbb és alaposabb, mint hogy ha ezt egyszerű elgőzölögtetés útján idézzük elő. Ezen leesapatás létrehozá­sára pl. azon ismeretes eljárást alkal-25 mázzuk, hogy a fa impregnálására szol­gáló olajos termékek emuisiójához iono­sított anyagokat (sós, ásványi vagy szer­ves oldatokat, savakat vagy aljakat) adunk hozzá. 80 Rendkívül fontos, hogy a leesapatás csak akkor következzék be, midőn az impregnáló anyag a fába benyomatott és befejezte a behatolását. Ez általában nem következnék be, ha csupán arra szo-85 rítkoznánk, hogy a benyomandó folya­dékba bizonyos mennyiségű sót abban a pillanatban adnánk bele, midőn a fába való besajtolást foganatosítjuk, mert az emuisió lecsapatása a legtöbb esetben azonnal bekövetkezik és így az antisep- 40 tikus anyag nem hatolna be a fába kielé­gítő módon. Ezen megismerés alapján je­len találmány értelmében a lecsapatás­ban késedelmet idézünk elő, úgy hogy a leesapatás egy pontosan meghatározott 45 idő multával következzék be, mely idő elegendő arra, hogy az impregnáló folya­dék tökéletesen behatolt légyen a fába. Ezen eredményhez a következő módon jutunk: 50 1. vagy úgy, hogy valamely sóval, sav­val vagy aljjal oldatot készítünk, mi­mellett az oldatot a lecsapandó emuisió sűrűsége és természete szerint választjuk meg, valamint azon időpont szerint, mely 55 a leesapatás előidézésére szükséges, 2. vagy pedig úgy, hogy az impregnáló folyadékhoz (a sós oldattal való keverés előtt vagy után, vagy pedig a sós oldat­hoz ennek az emuisióba való bevezetése 60 előtt) kolloidos testet adunk hozzá, mint pl. saponint, albuminoidot, glucosidot, stb.-t. Ezen eljárás által elérjük azt, hogy a fába benyomandó folyadékot tartós álla- 65 pótba hozzuk, minthogy az antiseptíkus anyagot az oldó folyadékban emuisió alakjában állítottuk elő, mely állapot a fába való besajtolás egész ideje alatt fennáll, úgy hogy a fa impregnálása tő- 70 kéletes lesz. Azonfelül egy meghatározott időpontban a fában való lecsapódást és rögzítődést eredményezi, mely tetszés szerint szabályozható és melynek mér­téke is a kívánt lehet. 75 Az alábbi táblázatok, melyek a végzett kísérletek eredményei alapján vannak összeállítva, mutatják, hogy azon idő-

Next

/
Thumbnails
Contents