86105. lajstromszámú szabadalom • Elájárás a gőz munkájának és melegének kihasználására

- 2 — ellennyoimású gépeknél olyan üEemel járás alkalmazásából áll, hogy az eljárás kiindulási anyagául a fenntamiített újonnan felfedezett tulajdonságú gőzt hasiz-* 5 náljuk, telhát olyan gőat, melynek kezdeti feszültsége legalább is 25—80 atml.-át tesz ki. Egy ilyen, kb. 25—30 atin. kezdeti nyomással dolgoz,ó ellennyomiású gőzgépnek, a jelenlegi, pl. 15 a;im. kezdeti gőznyomás-10 sial dolgoz,óhoz viszonyítva, legalább is 25%-kai nagyobb a munka-teljetsítménye. A kezdeti gőznyomás nagysága szerint itt legalább is 4—12-szeres e x paiiy.i óf okot alkalmazunk. Expanziófok alatt itt a kez-15 de ti és az ellennyomás kost fennálló viszonyt értjük, mimellett a nagyobb expanziófok a kisebb és a kisebb expenziófok a nagyobb ellennyoniáisoiMioz tartozik. Alkalmaz,ható a találmány úgy telí-20 tett, mint túlhevített (forró) gőiznél. Természetesen a fentemlíteitt expanaiófokoknál a töltésifok megválasztása szintén be-> folyással van az elérhető teljesítményre. Előfeltételként érvényes természetesen, 25 hogy a gózldhasználás ismert szabályai betartassanak és hogy gazdaságos töltésifokot alkalmazzunk, mert csak ekkor van biztosítva a teljes eredmény. A teljesítmény bekövetkező naigyobbodasa, nö-30 vekedő kezdeti és ellennyomásnál, na-> gyobb, mint ahogy a,z tulajdonképpen, elméletileg elvárható lenne. A dugattyús gőzgépek magasabb fokozatainak termikus hatásfoka ugyanis, az itt tekintetbe-35 jövő nagy gőznyomásoknál, bejelentőnek beható gyakorlati kísérletei szerint, tetemesen kedvezőbb, mint az. eddig szokásos, l.'2-i ftl legfeljebb 20 atm. gőznyomásoknál és a gőziiyowiés nagyságával nő. 40 Ennek magyarázata abban az eddigelé nem ismert körülményben keresendő, hogy a fojtáei veszteségek ekkorr aránylagosan kisebbek ós hogy a munkahengerek káros felületei, a nagyobb fajsúlyú 45 gőz folytán, sokkal kedvezőbb viszonyban állanak a dolgozó gőz súlyálhoz, mint egyébkor. Ez az előny odáig megy, hogy még, egy munkafokozatban nagy expanziófoknál is, nem kell a frissgőz túlheví-50 tésével olyan messze menni, mint jelenleg, ami az üzembiztosságot növeli. Az egyetlen lehetőség ugyanis, hogy az eddigi, 20 aitm.-nál kisebb kezdeti nyomású gcziből a lehető legnagyobb teljesít-55 ményt kapjuk, tudvalevőleg igen nagy 400°-ig való, sőt annál is nagyobb gőztúl- hevítés alkalmazásában áll. A fáriadtgőz azonban 3—4 abs. atm. eUemnyotmásnál még túl van hevítve. Ebben az álla pótban lehetetlen a gőz által magával ra 60 gádt olajat eltávolítani bplőle. A meleg értékesítő berendezés futófelületei tehát, ilyen olajtartalmú fáradtgőzzel való fűtés esetén, nagyon bemocskoló dnak és így hatásuk tekintetéiben kedvezőtlenül befő- 65 ly ásol tatnak.. Ha ellenben tetemesen nagyobb nyomású frissgőzt használunk, még ha ugyanolyan hőfokút is, akikor a fáradtgőz többnyire már nedves kissé. A kenőolaj tehát olajmentosí tőkkel könnyen 70 elkülöníthető belőie. Azonkívül, ebben az esetben, a melegértékesítő berendezésibe beáramló gőznek már megvan a teljes fűtőhaíásia. Ha ellenben túlhevítve lép be a fáradtgőz a fűtőberendezésibe, akikor a 75 fűtőfelületeknek a túlhevítőméi eget elvezető része rosszul használtatik ki, mert a túlhevített gőz m e 1 egá ta,dó képesség e tudvalevőleg csak csekély. A munkahengerek méretei ezenkívül, a találmány szerint 80 dolgozó gőzgépnél, ugyanazon teljesítménynek megfelelően, kisebbre adódnlak ki, mint eddig. A rúdazatnyomás és általában az egész gépsúly, ugyanarra a teljesítményre vonatkoztatva, inkább ki- 85 sebb, semmint nagyobb, mint az eddigelé szokásos gőznyomásokkal dolgozó gépeknél, mert az expanzió végén nagyobb fe szültíségséigesést lehet alkalmazni anélkül, ho';y nagy veszteségekkel kellene 90 számolni, mint egyébkor. A gépberendezés beruházási xöltségeinek további csökkentése azáltal vélik lehetővé, hogy a dugattyúseibessé)gek, ill. a fordiulatszámok, a kis mozgatott rúdaziattömegekro 95 és az ezek gyorsításához rendelkezésre álló gőznyomásokra való tekintettel, nagyobbra választhatók, mint edidig. Az ezen a módon elérhető megtakarítások oly jelentékenyek, hogy a kazánberende- 100 zés nagyobb beruházási költségeit nagy résziben fedezik A gép két- vagy többío-< kozatú lehet; sok esetben már egyfoko zatú munkamóddal is be fogjuk érni, úgy hogy a gép építési módja is igen egysze- 105 rűre adódiik ki. A mellékelt rajzon az 1. és 2. ábra teljeseit kihúzott vonalakkal a lóerőóránkénti gőzfogyasztásokat tünteti fel különböző kezdeti és ellennyomásoknál: Az 1

110 ábra telített gőzre, a 2. ábra 400°-ra túlhevített gőzre érvényes. Az ellennyomások abscissákként, a gőzfogyasztási számok ordinátákként vannak felhordva. A 15, 20 és 25 atm. gőznyomásoknak meg 115 felelő, teljesen kihúzott görbék, a gyakorlatban fűtési célokra szükséges kb. 2 abs. atm. ellennyomásoknál, azt a tényt iga-