86105. lajstromszámú szabadalom • Elájárás a gőz munkájának és melegének kihasználására
x^Iegjelent 1933. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86105. SZÁM. — Vd/1. OSZTÁLY. Eljárás a gőz munkájának és melegének kihasználására. Schmidt'sche Heissdampf-Gesellschaft m. b. H. cég* Cassel-Wilh elms höhe. A bejelentés napja 1920. évi december hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1920. évi január hó 26-ika. A szakmában általánosan uralkodó vélekedés alapján felteszik, hoigy az eddigelé használatban álló gőzgépeknél, ilL ü zennel j árásokná 1 a gőziben rejlő energia-5 naík, gazdasági szempontból tekintve, aimi az erőfejlesztést illeti, a lehető1 legnagyobb mennyisége ki van már alknáztva. Általános az a vélemény, hogy a gőzgépek üzemiénél nem érdemes. 20 ate.-nál 10 nagyobb gőzíeszültséget alkalmazni, inert az ilyen feszültség naigyobbításávul elérhető mu nfcanyereség nem fedezi a gép- és a kazánberendezéfenelk ebiből eredő többköltségét. 15 Ellennyomása gőzgépeknél a fáradtgőz melegének hasznosítása is a jelenlegi viszonyok közt bizonyos korlátok közé van szorítva, mert neim választtoatjujk az ellennyomást túlnagyra, hia nem1 akarjuk, 20 hoigy a gép, a munkatel jesí laiién y szempontjából, nagyon gazdaságtalanul dolgozzék. A fáradtgőz hőfokának frisisigőz hozzá vezet ősével vagy a közbenső gőz elvételével való növelése költséges ós főleg 25 a közbenső gőz elvételéihez bonyolult sszía-i 1 )ál y ozóber endezések e t igényel. A gőz me< leige közvetlen kih asználásánjak, tehát szintén bizonyos határai vannak, melyeiknek átlépés© ezidéig csak a gép gazdaság 30 gának rovására volt lehetséges. A gyakorlat eddigi eredményei alíaipján tehát jogosult volt az a nézet, hogy a gőz kihasználásában a fejlődés elért© végső határát. 85 A feltalálóknak a gőz energiájának kihasználási lehetőségeire vonatkozólag végzett, több évi kutatásai éls kísérletezései már most azt eredményezték, hoigy az említett, jelenleg uralkodó nézet kondenzációs gőzgépekre nézve helyes ugyan, 40 ellennyomásai gőzgépekre nézve azonban téves. Az ellennyomású gőzgép gőzf ogyasatása ugyanis a jelenleg szokásosaknál (20 atm.-ig terjedőknél) nagyobb kezdeti fó gőzfeszültségeknél, a, következő, ujjonnan felfedezett törvény szerint változik: Az ellennyomás® gőzigép g önfogyasztásának nagyobbodása, a teljesítmény egységére (lóerőóirára) vonatkoztatva, a gya- 50 korlat szempontjából tekintetbejövő, kb. 10—13 abs. atm. ellennyomásoknál, a friss.gőz egy bizonyos kezdeti feszültségétől kezdve^ mór csak az ellennyomás nagyobbodásától függ és ez a viszony, még 55 tovább nagyobbodó gőzfeszültségeknél, mindig kisebb és kisebb lesz. Ez a jelenség esiak olyan nagy gőzfeszült&égefcnél mutatkozik, melyek legalább is 28—32 atnv.-át tesznek ki és úgy forró-, mint 60 nedvesgőznél bekövetkezik. A gőznek nagyobb feszültségeknél és ellennyomásoknál tanúsított ez a váratlan viselkedése nem látszott kizárni további meglepő eredményeket és a fent- 65 említett munkálatok továbbfolytatásakor keletkezett a jelen találmány gondolata, nevezetesen: a gőz erejének (munkájának) és melegének olyan eljárás útján való kihasználása, melynél kiindulási anyag- 70 ként az említett tulajdonságú, nagy feszültségű gőz alkalmazta tik egyrészt alkalmas gőzerőgéppel való, eddigelé egyáltalában el nem érhető erőkihiasiználásra és másrészt, megfelelő nagy ellennyomlás 75 választásával, a lehető legnagyobb meleghasznosításra. Az az eszköz, mellyel azt a találmányi gondolatot megvalósítjuk,
