86096. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ötvözött acélok és vasak gyártására

— 354 — és az ötvöző anyagot külön adagoljuk. Ez lehetővé teszi azt, hogy a redukálófcözeget, pl. a silioiumot az ötvözőanyagtól mentesen kebelezhessük be a fémfürdőbe 5 s másrészt megengedi, hogy az ötvözőanyagot, pl. chrómércet a redukálóközeg tői mentesen osszuk el a salakban. Ennek folytán úgy a redukálóközeg, mint az ötvözőanyag a fürdőnek őt megillető réte-10 gében zavartalanul oszolhat el, hogy azutáín kettőjük reakciója a fém- és salakrétegek érintkezési felületén végbememjen. A redukálóközegnek és az ötvözőanyagnak külön-külön való adagolása 15 folytán az egyiket korábban is adagolhatjuk a másiknál. Ajánlatos is vagy a redukáló közeget, vagy az ötvöző anyagot anynyival korábban adagolni a másiknál, hogy megillető rétegében teljesen eloszolhasson 20 a másik adalék betáplál ása előtt. Ha pl. az ötvözőéreet, pl. chrómitot adagoljuk először a isalakrétegben teljesen el fog oszlani, s minthogy eközben oxid alakjában marad, a chróm az eloszlás közben nem oxi-25 dálódik. ha viszont a redukálóközeget, pl. siliciumot adagoljuk először, az aeélrétegbern teljesen feloldódhat, mielőtt még az ötvöző ércet a salakra juttatnók. Ha ezután az ötvözőéreet a salakra adagoljuk, 30 a salakban eloszlik s a salak és a vas érintkezési felületéhez diffundálva a vasban oldott redukálóközeggel az egész érintkezési felületen reakcióba lép. Minthogy az ezen reakció által redukált ötvö-35 zőfém keletkezési állapotában érintkezik az olvadt vassal, az ötvöződésnek és az egyenletes eloszlásnak legkedvezőbb feltételei biztosíttattak. Az ötvözőfémet ércből, tehát olcsó anyagból állítjuk közvet-40 lenül elő. Emellett a kész acélban a széntamtalom növelését és a különítmények képződésére való alkalmat elkerültük. Az ötvöző anyagnak vagy ércnek az acélban oldott redukáló közegre kifejtett 45 oxidáló hatása és a járulékosan adagolt ö inles zit őan yag nak, rendszerint mésznek az oxidált redukálóközeg, valamint a nem kívánatos metalloidok, pl. foszfor ós kén oxidjainak neutralizálásában és lekötésé-50 ben álló hatása, folytán az acél az ötvözet képződésével egyidejűleg finomíttatik is. Az eljárás pil. a következőképen foganatosítható : Az ötvözendő acélt vagy vasat elsősor-55 ban megolvasztjuk, pl. közönséges acélgyártó kemencében, vagy elektromos kemencében stb. Ezután az olvadt vashoz a redukálóközeget adagoljuk, mely akár széntartalmú anyag, pl. fémkarbid, pl. nyersvas vagy hasonló, akár pedig fémes € anyag, pl. silicium, mangán, kalcium, magnézium stb. lehet; ezután a redukálóközegnek az olvadt fémben való teljes eloszlását várjuk be. E redukálóközegek az adagoláskor rendszerint könnyen sülyed- 6 nek a salakrétegem keresztül az olvadt vasrétegbe. E redukálóközeg mennyiségét úgy szabjuk meg, hogy az ezután adagolandó ötvözőanyagból az ötvözőfém kívánt mennyiségének kiredukálására elég- 7 séges legyen. Ezután a számított mennyiségű ötvözőanyagot, esetleg kis fölösleggel adagoljuk s célszerűen egyidejűleg öm 1 esztőanyagot, pl. meszet vagy meszet ós folypátot vagy boraxot stb. is adunk a 7 fürdőbe. Az ömlesztőamyagnak egyik célja az, hogy az ötvöző anyagnak kőzetszerű részeivel salakot képezzen, mimellett az ö-mlesztőanyagnak olyannak kell lennie, hogy a redukálóközeg oxidációja 8 alkalmával keletkezett terméket kémiailag biztosan lekösse. Ennek folytán az ömlesztőszer gyakorlati hatása abban áll, hogy a kész acélból a redukáló közeget és származékait biztosam távoltartja. így pl. s ha silioiumot használunk redukálóközeg gyanánt, a mésztartalmú ömlesztőszer a silicium oxidálódásából eredő kovasavat biztosan neutralizálja és leköti. A nyera ötvözőanyag fajsúlya úgy választandó 9 meg, hogy az anyag a salakrétegben maradjon. Ennek folytán ezen ötvözőanyag és az ömlesztőanyag a kemence hőmérsékénél egy, az olvadt fémen úszó és ezzel érintkező felső nem fémes folyékony réte- 9 get alkot. Ennek folytán a redukáló reakció a nemfémes és fémes folyékony rétegek érintkezési felületén megy végbe. A reakció végén a hőmórsék fokozható, pl. elektromos kemencében az áramsűrűség n és a feszültség növelése révén, oly célból, hogy a redukálóközeg utolsó nyomai is eltávolíttassanak a kész acélból, minthogy a hőfok növelésével az ömlesztőszer behaitásia gyorsíttatik. n Általában ajánlatosabb először a redukálóközeget adagolni a fémfürdőbe s csak ezután az ötvözőfémet tartalmazó ötvözőanyagot. A kész acélban a redukálóközeget képező elemeknek, mint pl. szénnek 1 vagy silioiumjnak megengedett határértékei rendszerint lényegesen szűkebbre vannak szabva, mint az ötvözőelemnek megengedett határértékei, úgy, hogy ha a redulkálóközeget adagoljuk először, a határ- 1: értékeket pontosan tarthatjuk be azáltal,