86087. lajstromszámú szabadalom • Szelencetömítés, különösen robbanó motork egymásbatolt szelepei számára

Megjelent 1931. évi junius lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI X^HI SZABADALMI BÍRÓSÁG . SZABADALMI LEÍRÁS 86087. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Szelencetömítés, különösen robbanómotorok egymásbatolt szelepei számára. Ifj. Uher Ödön igazgató Budapest. A bejelentés napja 1922. évi junius hó 10-ike. Jelen találmány tárgya szelencetömítés, amely olajozás és tömőanyag nélkül is tömören zár. Ezért a találmány tárgya különösen robbanómotorok egymásbatolt szele-5 peihez való, amiknek tömítése eddig éppen az olajozás és a tömőanyag kényszerű mellőzése miatt hiúsult meg. A találmány szerint a szelencének tengelyirányban mozgó, valamint viszonylago-10 san helytmaradó része fésűfogszerű gyűrűk útján érintkezik egymással, amelyek közül az átellenes gyűrűpárok sugárirányban egymásbaölelkeznek, a szomszédos gyűrűpárok pedig tengelyirányban szabad 15 lökethosszt hagynak meg egymásközt a közbülső fésűgyűrű számára. Ily módon olyan labirimttömítést nyerünk, amelynek egyik fele tengelyirányban mozog a másik félhez képest és amelynél löket alatt a 80 különben is sokszorosan megtört menetű tömítőpályában váltakoznak az expanzióterek. A találmányt egyébként az idetartozó vázlatos rajzok nyomán írjuk le közelebbről, 25 amelyek a találmány tárgyának kiviteli példáit tüntetik fel. 1. ábra egy robbanómotor egymásbatolt szelepeinek, valamint ezek szelepházának függélyes metszete. SO 2. ábra baloldalt a mozgó rész nézete, jobboldalt pedig magának az álló résznek függélyes metszete. 3. ábra az egymásbatolt szelepek egy más kiviteli alakjának részleges függélyes 55 metszete. 4. ábra vízszintes metszet, fent magán az álló részen, lenit pedig magán a mozgó részen át. Szelepház gyanánt az (1) hengerfödél K) szolgál, amelynek felső (2) beömlő- és alsó (3) kipuffogócsatornáját a közbenső (4) hűtővíztér választja el egymástól. A belső (5) szelep a szívó-, a külső (6) szelep pedig a kipuffogószelep, s ezeket a (7) rúdnál és (8) hüvelynél fogva a (9) 45 tengely (10) bütykei a (10) karok útján vezérlik. A (6) szelepnek (11) harangszerű felső része a (12) szelencében leli vezetését. A (12) szelencét a (13) alsó karima és (14) 50 ellenanya rögzíti a (15) hüvelyben. A (11) harangból (16), a (12) szelencéből pedig (17) fésűgyűrűk állnak ki egymásfelé, amelyek a bevezetőleg leírt módon vannak elrendezve. A gyűrök csökkentik a sur- 55 lódó érintkezést a harang és a szelence között, azonban úgy nyugalmi helyzetükben, mint mozgásuk közben is növelik a tömítő ellenállást, úgy hogy a szelence tömítése a gyakorlatban előforduló nyomá- 60 sok, hőfokok és löketszámok mellett, a (2, 3) csatornák közötti közlekedést kizárja. A (11) harang mozgására való tekintettel azonban jelen találmány szerint továbbmehetünk a szelencetömítés kiképzésében 65 Az első lépés abban áll, hogy a fésűg3'űrűk sugárirányú oldala a tengelyirányhoz képest rézsútos. Ennek példája a 3. ábrában látható, ahol a (16, 17) fésűgyűrűk (18), ül. (19) oldalai kúposak. Ez a kú- 70 posság csökkenti a mozgó részekkel szemben a légellenállást és növeli az egymásra záródó felületek tömítő élhosszát. A gyűrűk további kiképzése abban áll, hogy a fésűgyűrűkben hornyokat, vagy 75 más egyéb nyílásokat alkalmazunk, amik a szomszédos fésűfogközöket közlekedésbe hozzák egymással. Ily módon löket közben nem keletkezik kompresszió az egyes hézagokban, hanem az utóbbiak légtartalmá- 80