86076. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ércek koncentrálására

Megjelent 1931. évi junius lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIEÓSÍ6 SZABADALMI LEIRAS 86076. SZÁM. — Xll/b. OSZTÁLY. Eljárás ércek koncentrálására. Luckenbach Processes Incorporated cég1

Saii-Francisco. A bejelentés napja 1923. évi junius hó 15-ike. A találmány érceknek a flotációs (haibúsztatási) eljárással való koncentrálására, vonatkozik, amelyben valamely reagens a kőzetnek éretartalmát kiválasztja, ill. öszr szegyűjti és azt, illetve az ércrészecslkék felületéit olyan állapotba hozza, hogy az ércrészecskék a kőzetpépben keletkező buborékokhoz tapadva ezekkel hab alakjában a felszínre emelkednek. Az eljárás olajos flotálással kiválasztható bármely anyagra, valamint leinek, karbonátjaira, oxidjaira és szilikátja,ira» sőt nem-fémes ásványokra, mint grafit és kéin, is alkalmazható. Az eljárás valamely habképző- és gyűjtő-szer, mint pl. olaj, kreozoit, sitb. jelenlétében vihető keresztül, amelyek a pép vizét akként módosítják, hogy aninaik levegővel való telítése alkalmával buborékok keletkeznek, amelyekhez az értékes órarészeik hozzátapadnak. Gyűjtő- és habképző anyagként előnyö sen normális hőmérsékleten szilárd vagy félsziilárd anyagot használunk, amelyet ol dószerrel cseppfolyós állapotba hozunk. Oldószerül klórbenzolokat előnyösen diklórbenzolt, tehát aromás szémhidrogénszármazékokat alkalmazunk, így pl. a pamdikló'rbenzól k ik r istál y os í t á sa után viszsaamaradó anyalúgot. Ez többféle olajjal, kőolajokkal, terpentinnel, stb. elegyedik és nagyon viszkózus olajokat és gyantákat maradék nélkül old. Ez az oidósizer változó mennyiségű orto-, para-, esetleg meta-diklórbenzólt tartalmaz kevés triklóirbenzóllal keverve s lényegileg folyós orto- és para-diklórbenzólnak tekinthető, amelyben túlnyomó a para-diklórbenzól. Habképző és gyűjtő szerként, miivel olcsó és nagy mennyiségben áll rendelkezésre, előnyösen puha gyantás fának vagy fakátránynak desztillációs-maradékát használjuk, amely a kereskedelmi forgalomban fenyőkátrányszurok néven ismeretes. A találmány azonban nincs, ennek 45 használatára korlátozva, hanefin használhatunk helyettes fenyőfakátrányt, állati, ásványi éis növényi olajokat és az ezek desztillációjakor keletkező szurkokat, valamint gyantát, kőszénkát.rányt, fenolt ós 50 más gyűjtő és habképző tulajdonságú anyagokat, almelyelv fizikai természetük folytán nem adhatók közvetlenül a flotációs áraimba. Az eljárásban a flotációs áram akár lú- 55 gos, akár savas, akár közöirnbös lehet. Ha fenyőkátrányszurkot használunk habképző és gyűjtő szerként, abból (5) súlyrészit oldunk (7) súlyrész diklórbenzólban, amikor is sűrű, de könnyen folyó 60 folyadékot kapunk. Próbaüzemben kvarc és sziderit kőzetben lévő chalcopyrit, (iO-as szitán átmenő porításban, 4—1 hígításban Janney-gépen kezelve! a következő eredményt adta. 65 A szurok és diklórbenzólból álló keveréket egy tonna ércre kb. 1 kg. mennyiségben őrlőben a pépre töltötték és 20 percnyi kezelés után a flotációs gépbe bocsátottták. 70 Termékek: Töltés Koncentrátum Közbülső anyag Üledék Suly Réztartalom Összrézg 0/0 g mennyiség 500-0 3-28 16-40 100"0 % 66-4 21-66 14-38 87-7 « 47-7 2-64 1-26 TI « 381-7 0-17 0 65 4*0 « 75 Ha a szurok-diklórbenzól keverékhez kismennyiségű kaucsukot adunik, karbonátokat,, oxidokat és szilikátokat ugyan-