86066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás illó folyadékok dehidrátizálására
>1 i-y í<'!« nt 11)31. évi június lió Jő-én. MAGYAR KIRÁLYI J|flgm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 8(5066. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás illó folyadékok dehidrátizálására. Loirette Tierre mérnök Paris. A bejelentés napja 1923. évi október hó 20-ika. Franciaországi elsőbbsége 1922. évi október hó 31-ike. A bejelentő által Franciaországban .1921 november 3-án ..Eljárás alkohol bázisú folyékony elégési keverékek előállítására" címmel benyújtott szabadalom-5 ban ilyen elégési keverékek előállítására szolgáló alkohol dehidratizálására szolgáló eljárás van ismertetve, mely abban áll. hogy a borszeszt ííőzáilapol.lmi!, üchidratizáló anyagokra vezetjük. LO Az ezen szabadalomhoz csatolt első pótszabadalom (bejelentve Franciaországban 1921 november 21-én) tárgya ezen dehidratizáló módszer javítása. A jelen találmány tárgya pedig a törzs- és a pótló szabadalomban leírt dehidratizáló eljárás újabb javítása és ezen javított eljárásnak minden illó folyadék dehidratizálására való alkalmazása, bármi legyen is ezen folyadéknak utólagos felhasználása. !ú A jelen találmány tárgyát képező eljárás abban áll, hogy a dehidrátizálandó folyadék gőzét valamely alkalmas dehidratizáló anyagra vezetjük, mely ezen illó folyadékot nem támadja meg és 15 avval nem képez oly állandó vegyületet, mely nem bontható meg azon hőmérsékletnél, melynél a gőznek a dehidratizáló anyagra való vezetése végbemegy. Ezen dehidratizálást vagy úgy végez-10 ziik, hogy a dehidrátizálandó folyadék gőzét egyszerűen a dehidratizáló anyagra vezetjük, vagy pedig olymódon, hogy ezen gőzt a dehidratizáló anyagra fecskendezzük. ;f> Azt találtuk azonban, hogy valamely dehidratizáló anyagnak a dehidrátizálandó folyadék gőzére való hatása által történő ezen dehidrátizálás azáltal is elérhető, hogy az illó folyadékot magát fecskendezzük a megfelelő hőmérsékletre 40 hozott megieifiő dehidratizáló anyagra. Ha például a dehidrátizálandó illó folyadékot oltatlan égetett mészre fecskendezzük, ezen mész oltási melege az illó folyadékban foglalt vízzel érintkezésben 45 ezen meszet oly hőmérsékletre fogja hozni, mely elegendő a befecskendezett illó folyadék elpárologtatására, a mész pedig az ilymódon képződött gőzökre hat és azok teljes dehidratizálását biztosítja. 50 Ami a mészre vonatkozólag áll, minden más oly dehidrátizáló anyag segítségével is foganatosítható, mely hidrátizálódása alkalmával oly melegmennyiséget képes felszabadítani, amely a befecskendezett 55 illó folyadék elpárologtatósához elegendő. Megtörténhet az, hogy valamely illó folyadéknak, valamely dehidrátizáló anyagnak ezen gőzökre való hatása által történő dehidrátizálás folyamán, ezen gő- 60 zök port ragadnak magukkal, főleg ha a működésben valahol túlnyomás lép fel. Ezen hátrány elkerülése céljából, továbbá azon célból, hogy tiszta dehidrátizált folyadékot nyerjünk — gőzeinek kon- 65 denzálása után —, a gőzök áramlási útjában — a dehidrátizáló anyagokra való vezetésük után — egy tartályt rendezünk el, mely bizonyos mennyiségű dehidratizált vagy bármely más, víztől teljesen 70 mentes folyadékot tartalmaz. A porral terhelt gőzök ezen folyadékban permeteződni fognak és a magukkal ragadott port abban hagyják. A por azután salak alakjában a tartály 75 fenekén össze fog gyűlni, mire azt az illó folyadéktól lepárlás által elválaszthatjuk. Magától értetődik, hogy a fentebb leírt dehidrátizálási eljárás nemcsak elégési
