86053. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tetszőleges alakú mezőknek egy vagy több fúvókával bíró készülék segélyével való öntözésére vagy permetezésére

Az 1. ábra szerinti négyzetalakú területet gondolatban nyolc részre osztjuk fel, és feltételezzük, hogy mindegyik résznek az öntözésére egy-egy szórófuvóka áll ren-5 delkezésre. Az elosztófejet a terület középpontjában állítjuk fel, melyhez képest mind a nyolc területszakasz teljesen szimmetrikusan fekszik; a fúvókák ennek megfelelően teljesen egyező kiömlőnyílá-10 sokkal bírnak, és az elosztófejen egymáshoz képest ugyanazon szög alatt vannak elrendezve. Ha négyzetalakú területet csak gyengén akarunk permetezni, négy sugárkévével is kijutunk, — az egyes beszórandó 15 területszakaszok alakja ez esetben cgyenszárú háromszög. A 2. ábra szerinti téglalapalákú területbeöntözésére a sugárkéveknek három csoportjára van szükség. Az egyik csoporttal 20 eszközöljük a (z2, z3) derékszögű háromszögek beszórását, melyek a terület egyik középtengelyének két oldalán fekszenek és egymás tükörképei. A második sugárkévecsoport eszközli a (z4) jelű egyenszárú 25 háromszögek beszórását, a harmadik sugárcsoport a fennmaradó sárkányalakú, (zl) jelű csücskök beszórását. Szükség esetén a (z4) területszakaszt még két szakaszra lehet felbontani, ez 30 esetben két, egymásnak tükörképét alkotó derékszögű háromszöget nyerünk hasonlóan, amint azt (z2, z3)-nál látjuk. A téglalapalakú területek beszórására szolgáló fúvókák a szórófejen egymáshoz 35 ugyanazon, vagy különböző szögek alatt Amannak elrendezve, a kiömlőnyílások is azonosak vagy egymástól különbözőek. Azonban mindegyik szórókészülék fel van szerelve terelő- vagy porlasztőlapokkal vagy terelő-40 vagy porlasztótestekkel, amelyek kiképzése szintén tárgya a jelen találmánynak. A sugárkévót alakító (b) terelőlap lényege egy alaplemez, melynek alaprajza hasonló a beszórandó területszakasz alap-45 rajzához, ezen van a (c) bordázat elrendezve, amely az egész folyadéksugarat egyes sugárkévékre bontja fel, úgy hogy az egész területszakasz minden része egyenletesen és hathatósan szóratik be. 50 Célszerű a (b) terelőlapnak sarualakot adni, vagyis azt oldalfelé kiálló zárófelületekkel határolni, amelyek közvetlenül a szórófuvókákhoz csatlakoznak. Lehet már magába az (a) fuvókába is közfalakat vagy 55 bordákat beépíteni, amelyek az egész sugárnak kis sugárkévékre való felbontását előkészítik. A 3. ábrán látható terelőlap a 2. ábrán (zl)-gyel jelölt sárkányalakú területcsücsök beszórására szolgál. 60 A 4. ábrán látható terelőlap a 2. ábrán (z2, z3)-mal jelölt területszakaszok beszórására, és az 5. ábrán látható terelőlap a 2. ábra (z4) jelű területszakaszának beszórására szolgál. 65 A terelőlap felül rendesen nyitva áll; lehet azonban fent is egy zárőlapot alkalmazni, úgy hogy az alaplemezen lévő bordázattal együtt legyezőre emlékeztető testhez jutunk. Egy ily terelőtestnek hossz- 70 metszetét az 5. ábra, keresztmetszetét a 6. ábra mutatja. A (c) bordákon itt még (b) elterelő szárnyakat is látunk. Ezek segélyével az egyes sugárkévék hajítótávolságában bizonyos fokozatokat lehet elérni; el 75 tudjuk továbbá ezen kiképzés segélyével érni, hogy egy (zl, z4) területszakaszon belül (2. ábra) a permetezés erőssége különbözőképpen szabható meg. Miként a 7. ábrán látható, a terelőszárnyak hatása 80 alatt különböző íveltségű parabolák keletkeznek, melyeknek hajító távolsága különböző. Hogy a sugár, vagy ennek egy része törést ne szenvedjen, kell liogy a terelőlapok az (a) f mókánál a vízsugár 85 pályához érintőleges helyzetet foglaljanak el. A 3—6. ábra szerinti kivitelnél a terelőlap tartósan és szilárdan össze van a fúvókával erősítve; lehet azonban, miként a 90 8. ábra mutatja, a terelőlapokat a fuvókához képest változtathatóvá és a tetszésszerint beállított helyzetben rögzíthetővé tenni. Éppen úgy lehet a (c) bordákat is az alaplemezre úgy megerősíteni, hogy 95 hajlásszögük a terelőlap középvonalához képest változtatható legyen. E célra a 8. ábrán látható (d) szárnyas csavarok szolgálnak. Ily kiképzés mellett a terelőlapokat, illetve a terelőtesteket a mindenkori íoo üzemi feltételeknek megfelelően be lehet állítani. Hogy az egyes elhatárolt területszakaszok határvonalai mentén is tudjak öntözőhatást elérni, az oldalfelé eső zárófala- 105 kon (e) áttöréseket alkalmazunk (9—11. ábra). Zárt vízelosztótest létesítése céljából az egyes terelőszárnyakat közvetlenül egymásmellé lehet hozni, vagy mint a 12. és no 13. ábra mutatja, ezen elemeket szekrénynyé lehet egyesíteni. Ily módon egy gulaalakú (g) szekrényhez jutunk, melynek alsó széle az (f) fúvókák alsó éléhez csatlakozik. Ezen kiképzés mellett minden te- 115 relőszekrénynél egy oldalfalat takarítunk meg, — a két szomszédos és egymásnak