86045. lajstromszámú szabadalom • Vízálló hőszigetelő tömb cellulozarostokból, valamint eljárás annak előállítására

Megjelent 1931. évi jvinius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86045. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Vízálló hőszigetelő tömb cellulozarostokból, valamint eljárás annak előállítására. Muiiroe Treadway Barker vegyész Forest-Glen. A bejelentés napja 1920. évi március hó 27-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1919. évi április hó 3-ika. A találmány tárgya vízálló hőszigetelőtömb cellulozarostokból, valamint eljárás annak előállítására. A mellékelt rajzon az 5 1. ábra a találmány szerinti hőszigetelőtömb előállítására szolgáló gép vázlatos nézete, a 2. ábra a találmány szerinti szigetelőtömb nézete, míg a 10 3. és 4. ábrák a szigetelőtömb más kiviteli alakjait mutatják. Élelmiszereknek hideg helyen vagy hűtőkocsikban konzerválás céljából való raktározásánál nagy fontossága van an-15 nak, hogy kívülről minden melegnek a konzerválandó tárgyakat tartalmazó terekbe való behatolása megakadályoztassék. Ha a szigetelés a külső melegnek a konzerválandó anyagokhoz való behatolá-20 sát megakadályozza, akkor a hűtőtelepnek az anyagokat csak a kívánt hőmérsékleten kell tartania. Ha a szigetelés még sem akadályozná meg teljesen a külső meleg behatolását, akkor a hűtőtelepnek kell 25 azt kiegyenlíteni. Eddig különböző hőszigetelő anyagokat alkalmaztak, pl. parafát, impregnált parafát, salakgyapotot, lith-et stb. A parafa erre a célra kiválóan alkalmas, azonban az 80 ára túlmagas, a salakgyapot és a lith nagyon törékenyek és kényelmetlenül kezelhetők. Ezeket a hátrányokat a találmány szerinti szigetelőanyag segélyével teljesen kiküszöböljük. Ez a szigetelő-35 anyag teljesen vízálló, nagyon hatékony és értékes. Farostanyagból való tömbök a parafát mint hőszigetelőanyagot kitűnően pótolják. Ajánlottak már különböző fajta fa-40 rostanyagot, azonban mindegyiknél viszonylag rövid rostok kerülnek alkalmazásba, hasonlóan a papír vagy kéregpapír előállításhoz, melyeknél a rostok összefüggő masszává sajtoltatnak össze. Bár ajánlották ezen anyagoknak vízállóvá té- 45 telét, el kellett attól tekinteni abban az esetben, ha az anyag vastagsága 25 vagy 30 mm-t túlhaladta és pedig azon okból, mivel előbb a külső oldalak száradnak meg és válnak vízmentesekké, úgy hogy azután 50 a belső részből a vizet lehetetlen eltávolítani. A jelen találmány szerint nemcsak finom rövid rostok kerülnek alkalmazásba, melyek a kész gyártmánynak sima 55 felületet kölcsönöznek, hanem szőrszerű rostok is, melyek 25—50 mm. hosszúak és kötőanyag gyanánt hatnak, valamint vastag pászmák, melyek az anyagot porózussá, könnyűvé teszik. Ezenkívül még to- 60 vábbi rostfajták is adagolhatok az anyaghoz. Az említett három vagy több fajta rostot vízzel keverjük ós pedig oly arányban, hogy kevesebb, mint 1—5 rész rosthoz több 65 mint 99—95 rész vizet adunk, úgy hogy minden egyes rost teljesen vízben lebeg. Ezt követőleg a keveréket nemezelőgépen vezetjük át, melyben a rostok tömbökké vagy lapokká nemezeltetnek vagy szövet- 70 nek. Ezen lapok a kívánt méretűek és 6—25 mm. vastagok lehetnek. A rostokat a keverékben vízállóvá tevő szerrel kezelhetjük, mely a keveréknek erősen híg volta következtében a rostokat hatásosan 75 átitatja. A lapok vagy tömbök a gépből kikerülve, körülbelül 50—75% vizet tartalmaznak. Ezt követőleg a lapokat szárító berendezésben 175° C-t meg nem haladó hő- 80