86039. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású csővezeték műkőből vagy műkőszerű anyagokból

— 2 — 3. ábra a tömítőgyűrűnek a cső hossztengelyén átmenő metszete. A 4. ábra karimás csőkötést mutat nagyobb léptékben, Az 5 5. ábra feszültség alatt összekötött huzaldarabokból álló gyűrűalakú fegyverzettel ellátott cső keresztmetszete és oldalnézete. A 6. ábra a fegyverzetnek további fogana-10 tosítási alakját szemlélteti. A 7. ábra a cső részleges metszetét a fegyverzet egyenletes feszültségének elérésére szolgáló szerkezettel, továbbá egy kezdetben feszélytelenül felillesztett fegyverzet-15 gyűrű maradandó megfeszítési módját szemlélteti. (1) a túlnyomólag nyomószilárdságú anyagból készült csőrésze valamely nagynyomású vezetéknek, (2) a cső belső va-20 kolása, (3) a húzószilárdságú anyagiból készült karima, (4) ennek megerősítő karma, (5) körülfogó fegyverzet hozzácsatolására szolgáló, hozzáöntött rész, (6) pedig maga a körülfogó fegyverzet; (7) az 25 ismeretes kivitelű, rugalmas anyagból készült csavar alakú tömítés (3. ábra), (8) gyűrűalakú betétcsík, végül (12, 13, 14) és (15) a karimákban alkalmazott vájat (tömítőkamra). A karimagyűrűben (16) csa-30 tornák vannak kiképezve, melyeknek (17) nyílásai a víz (18) áramlási iránya felé irányulnak. Ezek a csatornák a víznek az említett tömítőkamrába való behatolását idézik elő. Ha ennek gyűrűalakú (11—15) 35 vetítési felülete nagyobb, mint a (8) betétgyűrűnek (9—10) gyűrűfelülete, akkor a (p) fajlagos nyomás nagy obi) lesz, mint a (pl) nyomás s ekkor az (1) csőnek a karimával szemben való tömítése biztosítva 40 van. Minthogy ennél a foganatosítási alaknál a karimák nincsenek egymással összekötve, az ily csövek nincsenek hosszváltozások okozta hőfeszültségeknek alávetve, amikor is külön dilatációs szerkezetek be-45 építése feleslegessé válik. A helyszínén, a szereléshez elegendő könynyű fegyverzettel vagy e nélkül előállított csövek esetén, amelyeket rendszerint alapzati nyeregre építenek fel, a folytonos hu-50 zallal való körülfogás helyett (21) huzalnak vagy lapos vasnak egyes darabjait alkalmazzuk (5. ábra). Ezeket a (20) nyeregbe helyezzük és a cső elkészülte után ennek palástján feszültség alatt kötjük 55 egymással össze, úgy hogy egymásmelleit fekvő gyűrűalakú fegyverzeteknek sorozata létesül. A 6. ábra szerinti foganatosítási alaknál a (20) nyeregben több, esetleg csavarokkal megfeszítendő (22) kapocsvas és (23) le- eu horgonyzó sín van elhelyezve, amelyekhez a csőpalástját körülfeszítő (21) laposvasakat vagy huzalokat csatoljuk, amelyeket feszültség alatt húzunk fel. Ahelyet, hogy a huzalokat vagy lapos- 65 vasakat megfeszített állapotban kötnők egymással össze, amikor is az összekötő művelet alkalmával esetleg a meglévő előíeszültség csökkenése következhetnék be, a 7. ábrán szemléletett módon felillesztett 7C fegyverzethuzalokat feszélytelen állapotban köthetjük össze gyűrűkké vagy hurkokká és csak ezután idézzük elő a szükséges előfeszültséget valamely feszítőkészülék segélyével, pl. a gyűr űrnek két egymás- 7E tói rövidebb távolságban lévő ponton való megragadása útján. Ha a csőfal és a fegyverzetgyűrűnek feszélytelen állapotban maradt része közé (25) ékeket verünk be, úgy ezzel a fegyverzetgyűrű ezen részét 8C ugyanazon feszültség alá hozhatjuk és az előidézett feszültséget az egész gyűrűben fentarthatjuk. A fegyverzet egyes részeinek megfeszítése bármely húzókészülék, súllyal való 8c terhelés, emeltyűszerkezet vagy másefféle segélyével vagy megelőző felhevítést követő lehűtés útján foganatosítható, amikor is a feszítés mértéke beiktatott feszültségmérő révén, illetve hevítés útján való fe- 9C szítés esetén az illető hőmérséklet megállapítása révén jeleztetik és válik ellenőrizhetővé. A részek összeköttetése összehegesztés, feszítőhüvelyek, csavarok és máseffélék segélyével történik. 9í Ha súlyt helyezünk csavarvonalalakúan haladó fegyverzetre, akkor annak egyes részeit egymással alkalmas módon kölcsönös összeköttetésbe hozzuk. A kerületi fegyverzet megfeszülésének ic a csőpalást hosszában mutatkozó súrlódás állja útját, mely a feszültségnek az egész kerületen való egyenletes eloszlását gátolja. Ezen hátrány elkerülése céljából a cső palástjára, annak tengelyével párhuza- ic mos hengerelt testeket, pl. a 7. ábra szerinti (24) kör keresztmetszetű vasakat helyezzük el, amelyek fölött a kerületi fegyverzet halad és amelyek annak előfeszítése alkalmával saját tengelyük körül el- 11 fordulhatnak, úgy hogy a súrlódás káros hatása megszűnik és minden ponton tökéletesen egyenlő feszültséget érünk el. Ha a hengerelt testek elrendezésétől eltekintünk, amikor is a cső palástján tmi- n tatkozó súrlódás folytán az egyes, egymással egyesítendő fegyverzetrészek feszültsége a megfeszítéshez alkalmazott húzóerő tá-