86039. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású csővezeték műkőből vagy műkőszerű anyagokból

Megjelent 1931. évi jvinius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jUHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 86039. SZÁM. — XXI,-'f. OSZTÁLY. Nagynyomású csővezeték műkőből vagy műkőszerű anyagokból. Dr. Emperger Frigyes mérnök Wien. A bejelentés napja 1923. évi május hó 19-ike. Beton- vagy vasbetoncsövéket tudvalevőleg csak bizonyos korlátolt belső nyomásig lehet alkalmazni, minthogy azck e nyomást meghaladó igénybevételnél tőmítet-5 lenekké válnak. Ennek oka aibban van, hogy kombinált anyagú testekben húzóerők esetén, mely nagynyomású csővezetékeknél a kizárólagos eset, mindkét anyag húzófeszültségek alá jut, minek folytán repedé-10 sek keletkeznek, amelyekből a víz kitódul. Nem változtat ezen a legjobb belső vakolás sem, mert az utóbbi is elkerülhetetlenül húzófeszültségek alá jut. Ha már most azonban készen megkötött beton-, cement-15 vagy magnezitcsöveket, illetve más ilyen, túlnyomóan nyomószilárdságú anyagból készült csöveket mesterségesen megfeszített húzószilárdságú anyaggal (huzallal, lapos szalagokkal vagy más effélékkel) körül-Í0 fogunk, akkor elkerülhetjük azt, hogy a csőben húzófeszültségek lépjenek fel. A kombinált anyagú testet ugyanis akként méretezhetjük, hogy a nyomásnak ellentálló anyagban (tehát a betonban) a cső 35 üzemenkívüli állapotában oly tangenciális nyomó igénybevétel lépjen fel, melynél a rugalmas nyomódeformáció éppen olyan nagy, vagy esetleg nagyobb, mint az üzemnyomásnak elávetett cső húzási deformá}0 ciója. Ekkor azután a cső belsejében nem lépnek fel húzóíeszülségek, tehát hosszrepedések sem fordulnak elő és így a cső tömítő állapotban marad. Oly csöveken, amelyek tengelyirányú i5 erőknek vannak alávetve, ami pl. görbületeknél vagy hőtágulások révén fordulhat elő, avagy az építési kivitellel jár együtt, a tömített állapotot zavaró liaránLirányú hajszálrepedések is létesülnek. 10 Ezeket a harántirányú hajszálrepedéseket a találmány tárgyánál azzal kerüljük el, hogy a csövek, a karimában való sajátos kiképzésüknél fogva tengelyirányú hosszerők hatása alá jutnak, minek folytán a keresztmetszetek nyomószilárdságra vétet- 45 nek igénybe. A tangenciális nyomófeszültségek létesítése a cső palástjának előre megfeszített folytonos huzallal vagy máseffélével való csavaralakú körültekerései útján vagy oly 50 módon foganatosítható, hogy valamely fegyverzetnek feszültség alá hozott egyes részeit illesztjük a csőre és azokat gyűrűkké vagy abroncsokká, illetve folytatólagos tekervényekké egyesítjük. Az előbbi 55 módszer kész csövekhez alkalmas, amelyeket tudvalevőleg csak aránylag kis átmérőkkel és csekély hosszakban állítanak elő, míg nagyobb belvilágú és nagyobb hosszúságú csövek esetén, amelyeket kizárólag 60 csak a felhasználás helyén készítenek, a szükséges tangenciális nyomófeszültségpket előfeszültség alá hozandó palástfegyverzet részleteinek egyesítése útján idézzük elő, minthogy az ily nagy, alapzatokra he- 65 lyezett csöveknek megfeszített huzallal való körültekercselése gyakorlatilag alig foganatosítható és e mellett a húzóelemeknek a cső palástján való súrlódása folytán azoknak egyenletes feszültségét és a nyo- 70 másnak a csőre való egyenletes elosztását biztosan el nem érhetjük. A mellékelt rajzokon a találmány tárgyának néhány példaképpeni foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 75 1. ábra az egyik foganatosítási alakkal ellátott csövet mutat és pedig az ábra felső fele annak homlomnézete, alsó l'elc pedig a cső keresztmetszete. A 2. ábra ezen cső hosszmelszete. A 80