86015. lajstromszámú szabadalom • Eljárás konyaknak és nehéz édes boroknak közönséges szőlőből idegen zamatosító és édesítő anyagok hozzáadása nélkül való előállítására

Megjelent 1931. évi junivis hó 15-éu. MAGYAR KIRÁLYI JMHH SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86015. SZÁM. — X/b. OSZTÁLY. Eljárás konyaknak és nehéz édes boroknak közönséges szőlőből idegen zamatosító és édesítő anyagok hozzáadása nélkül való előállítására. Fássy Mihály konyakgyári üzemvezető Kőbánya. A bejelentés napja 1923. évi október hó 13-ika. A konyakot tudvalevőleg tiszta borpárlatból állítják elő, amelyhez színesítő, zamatosító és édesítő anyagokként éterikus olajokat, vaníliát, karamelt, cukrot stb. adnak 5 hozzá. Az új bortörvény azonban szigorúan megtiltja, hogy a konyakkészítésihez bármely idegen anyag felhasználtassák. Nehéz édes borokat eddigelé csakis különleges, különösen édes és zamatos szőlőfajtákból 10 tudtak előállítani, mivel a bornak cukorral való mesterséges édcsílését, valamint szesztartalmának tiszta szesz hozzáadása útján való emelését az idevágó bortörvények szintén tiltják. 15 Jelen találmány tárgya oly eljárás^ melylyel nehéz, édes, zamatos borok közönséges szőlőből olcsó eljárással állíthatók elő. Jelen eljárással előállított nehéz, édes borok sokkal olcsóbbak, mint az eddigi hasonló 20 tulajdonságú borok (tokaji asszú, malaga stb.), mivel közönséges szőlőből állíthatók elő, míg az eddigi nehéz, édes borok előállításához felhasznált különleges szőlőfajták termesztése és művelése igen költséges 25 volt, mely körülmény a belőlük készült bor árát is rendkívül megdrágította. Jelen eljárással készült nehéz, édes borok kiválóan alkalmasak arra, hogy tiszta borpárlathoz keverve annak a konyaknak megkívánt ízt, 30 színt és zamatot biztosítsák. Eddigelé a nehéz, édes, zamatos borokat különösen nagy cukor tartalmú és zamatos szőlő fsytákból az ismert erjesztéssel állították elő. 35 Jelen eljárás szerint közönséges édes, fehér szőlőből, bármely ismert módon a levet kisajtoljuk és az ilykép nyert mustot friss állapotban főzéssel besűrítjük. A besűrítés mértéke függ attól, hogy milyen édességű, milyen zamatú és milyen színű 40 végterméket óhajtunk nyerni. Természetesen minél nagyobb mértékben sűrítjük be a mustot, annál sötétebb lesz, annál édesebb lesz, valamint a besűrítés foka szerint különböző zamatú terméket nyerünk, tó amiáltal módunkban van a különböző nehéz, édes borfajták zamatját utánozni, ill. megközelíteni. A legjobb eredményeket kapjuk, ha a mustot eredeti térfogatának 50—3()o/0

-ig főzzük be. Az ilykép előállított 50 befőzött mustot tiszta borpárlattal keverjük, amiáltal aszerint, hogy kis vagy nagy mennyiségű borpárlattal keverjük ezen befőzött mustot, zamatos, nehéz, édes bort vagy pedig oly zamatos konyakot nyerünk 55 végtermékül, melyben tiszta szőlőnedven kívül semmi egyéb idegen, festő, zamatosító, vagy illatosító anyag nincsen. Előnyösnek bizonyult ezen befőzött mustból borpárlattal oly keveréket létesíteni, 60 melyben 70—85 o/0

befőzött must és 30—15<>/o-nyi tiszta borpárlat van. Ezen keverék, ha a hordóban hosszabb ideig áll, teljesen tiszta és igen tartós és a legfinormabb édes borokkal egyenrangú íz és za- 65 mat tekintetében. Mivel ezen keverék igen tartós és mindenkor rendelkezésre áll, azért a konyak előállításához előnyösen a tiszta befőzött must helyett, ezen keveréket használjuk fel 70 és tiszta borpárlathoz előnyösen 1—6%-nyi mennyiséget adagolunk a fent leírt eljárással előállított keverékből. Jelen eljárás tehát módot nyújt nehéz, édes és zamatos boroknak teljesen újszerű, 75 erjesztés nélküli olcsó előállítására és módot nyújt borpárlatnak a bortörvénynek megfelelően, idegen anyagok nélkül való