85998. lajstromszámú szabadalom • Üveg vasbeton-tégla
Megjelent 11K? 1931. évi ju ni ns hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85998. SZÁM. — XVII/e. OSZTÁLY. Üvegvasbeton-tégla. Deutsche Luxfer Prismen Ges. 111 b. H. Berlin-Weissensee. A. bejelentés napja 1922. évi junius hó 24-ike. Az üvegvasbeton-mennyezetek építésénél használatos üvegtéglák akként alkalmaztatnak, hogy ezek, alulról nézve, zárt üvegfelületet mutatnak, melyen az illesztési hé-5 zagok lehetőleg kevéssé láthatók. Hogy az üvegtéglák között elrendezett vasbetonbetétek az egységes benyomást ne zavarják, az üvegtéglák, hosszoldalaikon, melyek között a vasbetonbetétek elhelyeztetnek, hosszhor.0 nyokkal és ezekben alkalmazott hosszbordákkal vannak ellátva, melyek a vasbetonbetéteket elfedik. A jelen találmány szerint már most ezen hosszbordáknak vagy valamennyije vagy .5 ezeknek csak egy része alá van metszve. Ezáltal ugyan az üvegtégláknak egészükben való lehorgonyzása a betontömegben nem igen erősíttetik, de megakadályoztatik, hogy a lerepedt téglarészek, ha a téglatalp-10 nak egy része letörik, ami az üvegtéglákra ható hőmérsékleteknek tetemes és hirtelen változása, az üvegtéglák gyengébb talprészeivel közölt külső lökések vagy az esetleg rosszul hűtött téglákban fellépő feszültig ségkiegyenlődések következtében beállhat, leessenek, mert ezen részek az alámetszett bordák alá nyúló betontömegtől megtartatnak. A hosszbordáknak alámetszése által a mennyezetnek tömörsége is növeltetik, 10 mert ezen alámetszés következtében a nedvességnek átszivárgása a betontömeg és ,az üvegtéglák között megnehezíttetik. Az alámetszett hosszbordáknak hatása a találmány szerint még azáltal is növelhető, 15 hogy ezen bordákat az üvegtégla külső felületeihez mérten ferdén rendezzük el. A mellékelt rajzban a találmányt képező üvegtégla példaképpen egy foganatosítási alakban van feltüntetve. Az 0 1. ábra az üvegtéglának felülnézete. A 2. ábra metszet az 1. ábrának A—B vonala szerint. A 3. ábra a 2. ábrának látható téglaillesztésnek egy része nagyobb léptékben. Az új üvegtégla az (1) lécekkel (1. ábra) 45 ellátott (2) íedémből áll (2. ábra), melyhez a lefelé álló (3) oldalfalak csatlakoznak; ezek a (4) teret határolják, melynek felső felülete az (5) tükröző felületekkel van ellátva. Az üvegtégla (3) oldal- 50 falai külső felületeinek hornyai a (6), illetve a (6a) hosszbordákkal vannak ellátva, melyek közül a (6a) bordák alá vannak metszve, minek következtében a külső (3) oldalfalak között fekvő (7) 55 betontömeg behatol a (6a) bordák közötti terekbe és a fentebb ismertetett módon az üvegtéglákat hordják úgy, hogy valamely mechanikai behatás következtében az üvegtéglának talpát képező (3) oldalfalak- 60 nak (8) gyengébb részében beálló törések esetében is az esetleg letört darab a (6a) bordákkal kapcsolódó (7) betontömeg által megtartatik és így le nem eshetik (3.ábra). Az imént ismertetett hatás még azáltal 65 növelhető, hogy a (6a) bordák ferdén rendeztetnek el. A betontömeg és üvegtégla között megkívánt kapcsolatnak elérésére bizonyos körülmények között elegendő valamennyi (6, 6a) bordának csu- 70 pán ferde elrendezése is. A (9) mélyedések révén ezen kapcsolat még biztosabbá és bensőbbé válik, mert a betontömeg a mélyedésekbe behatol és így még ezekben is elősegíti a tégláknak hordását. A (9) 75 mélyedések egészen a (4) térig (2. ábra) terjeszthetők ki. Az ekkor előálló megszakításoknak egyenletes elrendezése révén az alulról látható betontömbök ezekben a megszakításokban a mennyezetben 80
