85987. lajstromszámú szabadalom • Hajódaru

— a — bítás van a (k) vezérlő görbéhez hozzákapcsolva, hogy az (f) merevítésben is hasonló feszültség jöjjön létre. Ezen elforgás ellen minden irányban merevített (1) emelő 5 segítségével a kirakó kar stacioner helyzete mellett a berendezés tulajdonképeni hatása akkor is biztosítva van, ha azt a saját egyensúlyi helyzetéből kihozzuk. A kirakó kar kezelésére lehet, mint a 2. 10 ábrán látható, láncot vagy kötelet használni, mely a fejdarabon van megerősítve és az egymás felé fordított, meghosszabbított vezérlő görbék köré van fektetve. Az említett ábrában ezen láncok vagy köte-15 lek, melyek a (h) fejdarabon vannak megerősítve (e') és (f') jelöléssel vannak ellátva. A (g') görbe (m') meghosszabbításával az (e') kötél támasztására szolgál, míg a 20 ik') görbe (n') meghosszabbításával az (f') kötelet támasztja. Az (e') és (f') kötelek görbe részeikről az (a) és (c) kötélkorongokra jutnak és a (d) dobra ellenkező irányban vannak feltekercselve. Mint a 25 2. ábrán látható, a kötélkorongok az (x) és (y) forgáscsapokon vannak alkalmazva, lehet őket azonban más módon is elrendezni. Ha a (d) dobot az (e') kötél feltekercse-30 lése céljából forgatjuk, az (f') kötél egyidejűleg letekercseltetik. A (g') görbe a kötél feszültségét a kirakó kar mozgatására szabályozza, mely feszültség erős kirakásnál növekedik. Az (n') görbe az (f') g5 kötelet oly mértékben tekercseli fel, amennyire a (d) dob elforgott, még pedig oly módon, hogy az említett kötél meglehetősen feszesen tartatik. A (k') görbe az (f') kötél feszültségét a 40 kirakó kar mozgatására szabályozza és az (m') görbe az (e') kötelet feltekercseli és mérsékelten tartja feszesen, ha a kirakó kar az (a) ponthoz közelebb fekvő oldalról befelé huzatik. 45 A 3. és 4. ábrán feltüntetett berendezésnél a csónakot mindegyik végén a (t) huzó kötél vagy lánc tartja, mely kötél vagy lánc a csónakból kiindulva két íp) és (q) korong között halad át, a (z) és (s) koron-50 gokon van azután átvezetve ós azután a (w) huzó berendezés két dobjának mindegyikére van feltekercselve. A (z) korong a (b) tengelyről szabadon függ le, míg az (s) korong a kirakó karon közel az (o) 55 ponthoz van megerősítve. A következőkben az 1. ábra alapjául a (g) és (k) görbék alakjának rendeltetését, továbbá az (rn) és (n) görbéket: fogjuk megmagyarázni. A berendezés egyes részeinek nagysága 60 tetszés, szierint választható: a (j) kirakókar és az (1) emelő hosszassága a kirakás-és a szükséges mozgási tér szerint váltóéi k. A (g) görbe alakjának meghatározása 65 céljából mindenek előtt a (p) korong helyzetét fixirozzuk; ez utóbbi kiadódik abból, hogy a hiizó kötélen függő teher pályája pontosan vízszintes vonalba kell, hogy essék, mimellett tekintetbe kell venni, 70 hogy ez a húzó kötél a (p) korong felett annyira mozog el, amennyire a (j) kirakókar elforog. Ha az efmeiő állásait a kirakó kar mindegyik helyzetében megállapítottuk, a (j) 75 kirakó kar és az (1) emelő minden helyzetére nézve a tangenseket könnyen lehet megállapítani, melyekből azután az illető görbét meg lehet állapítani. Hogy a tangenseket a (g) görbéhez az 80 (1) emelő- és a (j) kirakó kar minden helyzetében, megállapíthassuk, a (b) és (o) pontokon át vízszintes vonalakat húzunk és ezen vonalakra egyenlő léptékben visszük fel a (bpl) és (op2) metszeteket, melyek az 85 emelőre a (b) pontban, a húzó kötél minden részében fellépő feszültségénél beható nyomatékot, illetve a kirakó karra az (o) pontban beható nyomatékot tüntetik fel. A (p2, pl) ós (o, b) vonalak mieitszőpontját 90 (v)-vel jelöltük és (v, x) képezi a szükséges (g) görbének tangeinsiét. A (k) görbe alakja ugyanolyan módon állapíttatik meg. Egyes esetekben előnyös, ha a, teher a, 95 kirakás végén emeltetik. A görbének berendezése ekkor úgy történik, hogy azt először az emelő egy felvett hosszára és a teher egyenes vonalú pályájára állapítjuk meg. Ha már most a felvet,tnél hosszabb i( emelőt alkalmazunk, akkor a teher pályájának vége felé felem elteitik. Az (n) görbének oly módon Való megállapítása, hogy az alkalmas legyen az (f) merevítés felvételére és egyenlő feszültségen való tartására, ugyanazon elv alapján történik, mint a (g) görbe alakjának meghatározása. A (v, y) vonal az (n) görbének érintője egy bizonyos helyzetben és a (j) kirakó kar és az (1) emelő több állásában a fejdarab körül húzott érintők összesége eredményezi az (n) görbét. Az (m) görbe alakja hasonló módon állapíttatik meg. A (g\ k\ m') és (n') görbék megállapítá- 1 sára szolgáló eljárást a következőkben a 2. ábra alapján fogjuk leírni.