85952. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagymértékben tűzálló anyagoknak mint fémoxidoknak, kőzeteknek stb. folytonos zsugorítására és ömlesztésére

- 2 — zuk. A kemence ilyen mozgásának létesítésére való berendezések a mellékelt rajz 1. és 2. ábráján példaképem foganatosítási alakokban vannak feltüntetve. Ezen 5 ábrák közül az első a találmány értelmében kiképezett, lejtős talpú kemencének keresztmetszetét és a második annak hosszmetszetét mutatja. A kemence testének mozgatása által a 10 megömlesztendő anyagnak a fényiv felé fordított felületét folytonos mozgásban tartjuk és folytonosan megujítjuk. A megömlesztett anyagnak biztos tovamozgatása az egész folyamatot csak akkor befolyásolja 15 kedvezően, ha a hevítés állandóan intenzív és éppen a megömlesztett anyag tovamozgatása által nem zavartatik meg, ami gyakran előfordul, ha a fényív pályája a szokásos módon a megömlesztett anyag-20 nak mozgásirányához keresztben van elrendezve. A találmány értelmében kiképezett kemencéknél a fényívelektródáknak és az áramcsatlakoztatásoknak elrendezése olyan, 25 hogy a fényi vek. illetve azok az úgynevezett «fényhidak», melyekbe a fényívek számos ömlesztőkkel való érintkezésüknél átmennek, a megömlesztett anyagnak mozgásirányában, tehát a kemence hoisszirányá-30 ban haladnak. Az> elektródáknak az 1. és 2: ábrán látható elrendezésénél a fényív a kemence hossza irányában fekvő elektródák között, tehát egyrészt a (C, D) elektródák és másrészt az (E) elektróda 35 között megy át. Ha az (E) elektródát pl. két elektródára osztjuk, melyek a (G, D) elektródákhoz hasonlóan egymás mellett fekszenek, akkor két párhuzamosan haladó fényívet, illetve fényhidat hozhatunk létre, 40 még pedig egyet a (G) elektróda és az (E) elektródát helyettesítő egyik elektróda, a másikat pedig a (D) elektróda és az (E) elektródát helyettesítő másik elektróda között. Ezáltal és az egész kemencének egy-45 idejű hintázó, illetve billenő vagy rázó mozgása következtében elérjük, hogy a megömlesztendő anyagnak minden részecskéje a fényívnek ható körzetébe jut, úgy hogy a fűtés rendkívül egyenletessé válik és egy-50 úttal a fényívfűtésnek egyik leglényegesebb hátrányát, t. i. a fűtőhatásnak túlságos mértékű koncentrációját elkerüljük. Különösen nehezen olvadó vagy zsugorodó anyagoknál a fényívfűtés tartamát az-55 által hosszabbítjuk meg, hogy egymás után több fényívet létesítünk, ami által pl. az ömlesztő kemencéknél szokásos mérsékelt (50—150 Volt) feszültségű forgóáramnak alkalmazásánál 2 m-nyi vagy még hosszabb fényívpályákat hozhatunk létre. Ily esetek- 6( ben négy elektródát vagy elektródacsoportot alkalmazunk, melyek közül az első és az utolsó pl. az (a) fázishoz, a második a (b) fázishoz és a harmadik a (c) fázishoz van kapcsolva. Ekkor az (a, b, c, a) fázi- 6í soknak megfelelően három fényív vagy íenyívköteg létesül, úgy hogy a forgóáramú hálózatnak mind a három fázisa egyenletesen terelhető meg. A fényív zavartalan fennállásának lo- 7C vábbi lényeges előfeltétele, hogy az aránylag hideg ömlesztendő anyag által ne hűtiessék le, minthogy ilyen esetben rendszerint megszakad. Ilyen zavarok elkerülésére ajánlatos az ömlesztendő anyagot a közvet- 7E len fényívfűtés ható körzetébe való belépése előtt jól előmelegíteni. A kemencének ábrázolt foganatosítási alakjánál ezért a kemencének (L) előterébe azelektroimos (M) segédfűtőszerkezetek sora van beépítve. Ezen fűtő- 80 szerkezetek sziliciumkarbidból vagy hasonló anyagból álló pálcák, vagy pedig áramhozzávezetések között a levegőben átütő fényívek által képezhetők. Az ezen segédfűtőszerkezetekből kisugárzó hőt a meg- 85 ömlesztendő anyag felveszi és ez az előmelegítés az egész ömlesztési folyamatot kedvezően befolyásolja. Egyes ilyen segédfűtőszerkezetek helyett a kemence boltozatát karbidtartalmú kövekből építhetjük és 90 ezeket áramnak hozzácsatlakoztatása útján izzásba hozhatjuk. Hasonló kiképzésű (M) segéd-fűtőtesteknek a fényívfűtés öve után való elrendezése által arról is gondoskodunk, hogy a nehe- 95 zen folyó ömleszték ne hűljön ki túlságosan gyorsan és a kemencét még folyékony állapotban hagyja el. Némely különösen szívós állapotban maradó és a kemencefalakhoz vagy a tűzhely- io hez való hozzáragadásra hajlamot mutató anyagoknak, vagy oly anyagoknak kezelésénél, melyeket nem megömleszteni, hanem zsugorítani akarunk, célszerűen a tulajdonképeni tűzhelyet vagy a kemencetalpat a IOÍ kemencefalaktól és a kemence boltozatától függetlenné tesszük azáltal, hogy a kemencetalpat egymagában tesszük mozgathatóvá. A 3. és 4. ábrán a kemencének ilyen foganatosítási alakja függőleges metszetben m és alaprajzban látható, míg az 5. ábra egy további, hasonló foganatosítási alakot függőleges metszetben, részben oldalnézetben szemléltet. A kemencének a 3. és 4. ábrán feltűnte- Ili tett foganatosítási alakjánál a gyűrűalakú (N) tűzhely vagy kemencetalp görgőkön vagy golyós csapágyakban mozgathatóan