85926. lajstromszámú szabadalom • Eljárás p. és o. nitrophenol valamint p. o. nitrophenylkarbonátok előállítására

Megjelent 1931. évi junins l

ió 15-én. MAÖYAfi KIRiLYI jn|nL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85926. SZÁM. — IYH/1. OSZTÁLY. Eljárás p. és o.-nitrophenol valamint p. és o.-nitrophenylcarbonatok előállítására. „Chiiioin" gyógyszer- és vegyészeti termékek gyára részvénytársaság (dr. Kereszty és dr. Wolf) cég Újpest. A bejelentés napja 1920. évi julins hó 23-ika. A phenol közvetlen nitrálásakor rendszerint fellépő elgyantásodás elkerülésére már ajánlották a phenol hydroxil csoportjának védelmét s ennek megfelelően i 5 szabad phenol helyett annak szerves savakkal képezett eszterei nitrálását s a képződött nitrophenyleszterek elszappanosítását. Ezen nitrophenyleszterek nehéz elszappanosítha tósága s a védősav rend-0 szerint szükségessé váló regenerálása folytán ezen eljárások nem voltak gazdaságosak. Ügy találtuk, hogy a szervetlen savakkal, különösen szénsavval képezett phe-5 noleszterek mérsékelten ható nitrálószerek segélyével gyakorlatilag tökéletesen alakíthatók át, p. és o.-nitrophenylcarbonáttá s ezek viszont híg alkáliákkal való rövid ideig tartó főzés révén könnyen 10 szappanosítbatók el. Minthogy a könnyen ós olcsón előállítható phenyloarbonátnak a mononitroszármazékokká való átalakítása a kellemetlen gyantás melléktermékek képződé-5 sének teljes elkerülése mellett megy végbe, a nitrophenylcarbonátok pedig már híg alkáliákkal lényeges veszteség nélkül szappanosíthatók el, a találmány a p. és o.-nitrophenolok gazdaságos előállítását 0 teszi lehetővé. Az eddig használatos nitrophenol-előállítási eljárásoknál a p.-nitrophenolnak a keletkezett gyantás tisztátlanságoktól való elkülönítése mindig különös nehéz-5 ségeket okozott, melyek az új eljárásnál teljesen elkeriiltetnek, minthogy a gyantaképződés teljesen kiküszöböltetik. Noha ismeretes volt, hogy a phenylcarbonát salétromsav-kénsaveleggyel szénsavas dinitrophenollá alakítható át 40 (Kámpf Journ. f. pr. Ch. [2] 1.407) mérsékeltebb nitrálóelegyek hatása eddig nem képezte vizsgálat tárgyát. 1. Példa. 15 g. 98%-os salétromsavba keverés és eleinte hűtés, végefelé pedig me- 45 legítés közben 21,5 g diphenylcarbonátot adagolunk s végül még 10 g tömény kénsavat is csepegtetünk. A keverést és melegítést addig folytatjuk, amíg a reaktioelegy 100°-nál meg nem szilárdul. Az 50 elegyet ekkor vízbe öntve a kiváló nitrophenylcarhonátot leszívjuk, kimossuk s 10.5%-os nátronlúggal való egy-két órányi főzés révén elszappanosítjuk. Az elegyet ékkor kongora megsavanyítva, az o.-nitro- 55 phenolt vízgőzzel átdesztilláljuk, megmossuk és szárítjuk. (Termelés: 3,85 g.) Az o.-nitrophenoltól megszabadított oldatból a kihűléskor kiváló p.-nitrophenolt leszívjuk, kimossuk és szárítjuk. (Termelés: 60 21 g.) Az oldatból aetherrel való kirázás révén még 2 g p.-nitrophenolt vonhatunk ki, úgy hogy az össztermelés (26,85 g.) az elméletinek (28 g) 95%-át teszi ki. 2. példa. 74 g 80%-os salétromsavból és 65 21 g tömény kénsavból képezett nitráló elegybe eleinte hűtés, később melegítés közben 84 g diphenylcarbonátot keverünk be s végül még 50 g tömény kénsavai csepegtetünk hozzá. A további feldől go 70 zás az 1. példa szerint megy végbe és 90,5 g p.- és 16 g o.-nitrophenolt szolgáltat. A kitűnő termelési hányadok azt iga zolják, hogy az új eljárásnál a nitrálás