85912. lajstromszámú szabadalom • Félig önműködő távbeszélő berendezés

— 3 — nek billen tyücsoportjai több kapcsol ókivatadM vagy külön közvetMítőhivataloikkal állnak összeköttetésben (úgynevezett központi kapcsolórendszer, mely a 16. és 17. 5 ábráin van feltüntetve), akkor még nagyobb teljesítőképesség éretik el, mint" hogy az egész bekapcsolt hálózat részére csak a számbeli íorgalomingadozásokaft kell figyelembe venni, tekintet nélkül a 10 hálózat beosztására, mely olyan is lehet, hogy egy hivaítalnokcsoport néhány mértíoldnyid sugáron belül fekvő kapcsoióhivatalt kezel. Ezen elrendezés melett az előfizetők részére azon nagy előny adódik, 15 hogy az üzemi az összes városrészek Sziámiivá egynemű, akár síírün, afcái ritkán lakottak a városrészek és akár közel, akár távol laknak az előfizetők a hivatalitól; emellett az üzelm az év mindegyik napjá-20 nak egéSK 24 órája alatt egynemű. Az összeskapcsolóhivataloktól az összes felhívások egy ponton levő egyazon hivatalnokcsoporthoz kerülnek és egyenletesen intéztetnek ei. 25 A 9—13. ábrák a találmány szerinti kapcsolórendszernél használt kiválasztó-és ö>sszeköiökészülékekhezi alkalmazott egységes kapcsoló typusát matatják. Az alaplemez IVliilete két fcontaktuscsoportot 30 tart. A kapcsoló .szerkezete általában hasonló az ismert önműködő Strowger-félle kapcsolóhoz. A találmányi jelleg e kapcsolót illetőleg a kefék elrendezésiében, az egyik vizs-35 gálósor részére elrendezett póíkeíe alkalmazásában és más szerkezeti részJeitekben áll. A 9. ábrán a felső csoport összekctő-és beszédáramkörkontaktusokat, míg alsó csoport vizsgá,lókontak!t>uísokat tartal-40 maz, melyek különleges módon vannak elrendezve. Az alsó csoport felső sora, melynek kontaktusai (c26)-al vannak jelölve, egy vízszintes sort képez, mely lapos, vízszintesen fekvő felületekkel bír (9. és 10. 45 ábra). Az összes többi kontaktusok, melyek a 9. ábrán (c25)-el és a 10. ábrán egyenként (c3, al, c4)-ed vanniak jelölve, tizenként tíz függélyes sorban vannak elrendezve, uiimeHen mindegyik sor ti la-50 pos a (e26) kantaktusok egyikével ugyanazon irányban fekszik. A felső csoportban levő beszéd- és összekötőkapcsokkal két (YV3, W4) összekötőkeiíe működik oss"e, melyek egy tengelyen iilő kar szemben-55 fekvő oldalain vannak megerősítve és az említett kar szigetelt végének szeimbeníekvő oldailaira jelentékeny nyomást fejtenek ki. Ezen szerkezet következtében a, merev kar azt létesíti, hogy a kelek a tengelyen kellő irányba kerülnek, mimellett 60 azoknak kezdeti nyomása is az érintkezés pillanatában vitetik át az. áramkör-kontaktusokra, ha a kapcsoló egy további sorra kaposolatik. Az alsó csoportban a (c25) vizsgálókontaktusok sorai függélyes 65 irányban a feilső. csoport összekötőkontaktusaival egy vonalban fekszenek. Ezek az összekötőkontaktusok a 10. ábrán nem láthatók, mert ez az ábra tolüLnézetet mutat, melynél a lapos (c26) kontaktusok az 70 alattuk fekvő kontaktusokat eltakarják és osiak a (c3, c4) beszédkontaktusokat hagyják szabadon. A (c25) vizsgálókontakiusokkal két (w25) kefe működik össze melyek pontosan 75 hasonlók a (w3, w4) kefékhez; a vizsgálókontaktusok sorával azonban a vízszintesen forgatható (w26) kefe működik össze, mely két részből áll, nevezetesein egy erősen meghajlított, fölfekvés gyanánt szol- 80 gáló sugalmas részből, mely közvetlenül egy a tengelyen megerősített beállítható tartókarral van összekötve és egy aránylag könnyű kontaktusrugórészből, mely az előbb említett rész fölött van meg- 85 erősítve és egy meghosszabbításával nyomás melett az első részre fekszik. Ezen szerkezet következtében a (w26) kefe függélyes irányban beállítható, valamint vízszintesen is irányitható 90 és a kezdeti rugófeszültség a kontaktus pillanatában a (c26) kontaktussorra átvihetik. Hogy a rendszer összes kapcsolói egy máisután biztosan kiiktattassanak, egy kii- 95 lön harmadik vezetéken kiiktatóimpulzusí küldünk át, mely vezeték a bekapcsolt egyes összekötővezetélkekhez van kötve. Az összekötővezetékek elválásának megakadályozására, mindaddig, míg az öfiiszes 100 kapcsolók kiiktattattak, a 11. ábra értelmében egy kilincs van elrendezve, mely a kapcsolókeret belső felületével csuklósan van összekötve oly módom, hogy a kilincs a fogszerű (m50) toldatot megfogja és 105 i'ogvatart ja, ha az ÍM3) kiiktatómágnes (m3) emeltyűje hajtást létesít. Azon céilra, hogy a kilincs kiiktattiasséfc, mielőtt a kapcsoló újból működésbe hozatik, úgy hogy a tengely ott marad, ahova kerüilt, 110 a kilincs szögemeltyű gyanánt van kiképezve, melynek felső karja a forgóhajtásit létesítő (M5) mágnes (m5) horgonyemeltyűjével működik össze, mely mágnes csak a működés alkalmával gerjesztetik 115 Anni már most az áramköröket illeti, a 2a. ábra a felhívások szétosztására alkalmazó tit elvet egyszerű módon mutatja. Az