85895. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anyagok és tárgyak kezelésére gyulékonyságuk csökkentése céljából
— 2 — rűek, mint az antimonsók, bizonyos esetekben szintén használhatók. Vízmentes oldószer vagy folyékony hordozó alatt oly oldószert vagy hordozót értünk, mely tel - 5 jesen, vagy legnagyobb részében nem vízből, hanem valamely más folyadékból áll. Ha az oldószerben vagy hordozóban víz egyáltalán jelen van, akkor csak oly mennyiségben lehet jelen, mely nem ele- 10 gendő a keverékben alkalmazott sók lé nyeges hydrolizálására vagy szétbontására oly célból, hogy oldhatatlan oxydok vagy bázikus sók lényeges mennyiségben való lerakodását meggátoljuk ezen keve- 15 rék szándékolt használata előtt. Hogy a találmány alapját képező elv teljesen érthető legyen, a következőkben az eljárásnak a találmány terjedelmébe tartozó néhány különleges példáját úgy 20 mint ríj kompositiókat és az eljárásból kapott tárgyakat vagy termékeket részletesen írom le. Magától értetődik azonban, hogy ezen különleges példák csakis magyarázatul szolgálnak és hogy a talál- 25 mány semmiféle tekintetben sincs azokra korlátozva. A találmánynak egy célszerű kiviteli alakjánál antimcntrichloridnak amyl-aoei.atban való oldatát készítjük el és az így 30 kapott oldatot vagy magában, vagy más anyagokkal együttesen alkalmazzuk oly tárgyak bevonására vagy impregnálására, melyek gyúlékonyságát csökkenteni akarjuk. Az amylaceta toldat kon- 35 centrációja erős lehet, a gyakorlatban azt találtam, hogy legcélszerűbb telített oldatot alkalmazni, mely szükség szerint a mindenkor kezelendő különleges anyag szerint hígítható. Ily telített oldatot 40 könnyen előállíthatunk, ha tiszta anliydrikus antimontrieblorid-jegecek fölöslegét amylacetáttal összerázunk és a keveréket- közönséges hőmérséklet mellett néhány órán at alim hagyjuk. Ha ily olda- 45 tor egy kefe vagy hasonló eszköz segélyével vászonra vagy más szövetre fölviszünk, akkor az antimonsónak a szálakban és azokon oly rétegét kapjuk, mely az oldószer elpárolgása után a levegő beha- 50 tása. alatt nagyobb vagy kisebb mértékben oxydálódik, mely folyamat gyorsabban megy végbe, ha a vásznat víz, gőz vagy nedves levegő behatásának vetjük alá. A szövetben és a szöveten nagy méT- 55 tékben tűzálló bázikus antimonchloridok vagy antimonoxychloridok képződnek, melyek vízben oldhatatlanok és a szálakhoz igen erősen tapadnak, úgy hogy a szövet nem veszti el tűzálló tulajdonságát az időjárásnak való kitétele után 60 sem. Bizonyos esetekben gyakran előnyösebb az anitimontrichloridnak amylacetátban való oldatához szárító olajat, pl. lenmagolajat, vagy valamely más vízhatlanná tevő szert keverni és ezen keveré- 65 két a kezelendő vászonra vagy más te-xtilanyagra fölvinni. Az így kezelt szövetek vízmentesek és egyidejűleg meg nem gyújthatok. Magától értetődik, hogy ha a keverékben olaj vagy más vízmentesítő 70 anyag van jelen, a bevont tárgyaknak nedvességgel való kezelése a fémsóknak hydrolizálását csak a felületen végzi; minthogy azonban maga a só igen jó tűzálló anyag, ez a körülmény nem lényeges. 75 A gyakorlatban azt találtam, hogy egyenlő térfogatú lenmagolaj és antimontriehloridnak amylacetátban való telített oldata igen előnyös eredményeket ad. Az amylacetátnak a kezelt szövetről 80 való elpárolgása után és a kiillégnek való kitétele után mindaddig, míg a felület többé nem ragadós, a szövet tökéletesen vízhatlan és egyidejűleg nem fog lángot, még ha lángnak közvetlenül kitesszük is, 85 csak teljesen elszenesedik azon a részén, ahol a lángot alkalmazzuk. Kitűnő eredményeket kapunk akkor is, ha négy vagy öttérfogatrész lenmagolajhoz egy térfogai amylacetátol datot keverünk, mely l(i 90 súlyrész arnylacetátra 14 súlyrész antimontrichloridot tartalmaz. A találmány egy másik kiviteli alakja szerint az antimonsót a lenmagolajban vagy más fel használt szárítóolajban közvetlenül old- 95 hatjuk, vagy azzal keverhetjük, anélkül, hogy valamely különös oldószert vagy hordozót, ú. m. az amylacetátot alkalmaznánk. Az így kapott keverék a védendő anyagokra bármely megfelelő módon 100 felvihető és a.z eredmény ugyancsak víz mentes és meg nem gyújtható anyagokat szolgáltat, A találmány egyik gyakorlatilag legfontosabb alkalmazása annak mindenféle 105 lakkokra és firniszekre való felhasználása, melyek oly keverékeket adnak, melyek ugyanúgy használhatók, mint közönséges lakkok és firniszek védőrétegek előállítására, melyek azonban nem gyűl- 110 ladnak meg, szemben a közönséges lakkok és firniszek igen nagy gyúlékonyságával. Lakkok és firniszek alatt ezen anyagok tág terjedelme értendő, mely nemcsak természetes vagy mesterséges 115 gumik vagy gyanták olajban stb. való oldatait, hanem cellulóza és eellulózaderivátumok, ú. m. cellulózanitrát, cellulósall| i , - t.i l| ii 1 •' i 1 } " 1 ■ 1 . :t 1 1 ‘ 1)1 ' 11 i i i * >i - ‘ in . . t