85852. lajstromszámú szabadalom • Eljárás legfinomabb szálú fényes viszkozeselyem előállítására
Megjelent 1931. évi junius lió 15-én. íAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS S5S52. szám. — XIYa/1. osztály. Eljárás legfinomabb szálú fényes viszkozeselyem előállítására. Vereinigte Glanzstoff-Fabrikeii Aktiengesellschaft cég Elberfeld. A bejelentés napja 1920. évi február hó 24-ike. Legfinomabb szálú viszkozeselyem előállítására javasolták már, liofey a pontosan kimért mennyiségben a fúvókához szabályosan hozzávezetett viszkózét oly 5 fürdőbe fecskendezzék ki, mely elegendő passzív, pl. alacsony hőmérsékletű és ennek következtében elég csekély mértékben disszociált ahhoz, hogy a viszkózebomlást bár megindítja, de azt oly lassú 10 lefolyásúvá teszi, hogy lehetségessé válik magában véve ismert módon gyors leli ázással az eredetileg vastagabb szálat közvetlenül igen finom szállá nyújtani. Míg a rézselyemhez való nyujtó-fonó- 15 eljárásnál lehetőleg gyenge kicsapó fürdőket, sőt tiszta vizet is alkalmaztak, hogy-lassú kihúzást tegyenek lehetővé és az ott keletkező, igen is szakítószilárdságú szálacskát függő folyadékrétegen 20 kellett átejteni, vagy más módon szállítófolyadékkal kellett továbbítani és csak azután lehetett a kihúzott szálat teljesen megbontani és a réztől megszabadítani, addig a fent ismertetett eljárással sike- 25 rűlt viszkózéból más módon a legfinomabb szálacskákat előállítani. Kitűnt ugyanis, hogy aránylag savanyú s'jfürdők rendes hőmérsékleteknél kiválóan alkalmasak arra, hogy a közönséges 80 műselyemhez használt fúvókából közvetlenül oly linóm szálacskákat húzzunk, mint az a rézseivem-nyujtófonóeljárásnál történik. Példaképpen telített nátriumbiszulfá*- 35 fürdőbe mintegy 20 súlyszázaléknyi savtartalmat, tehát literenkint mintegy 280 g kénsavat juttatunk. 25' C-on dolgozva és a lehúzósebességnek, valamint a mindenkori titernek meg•Í0 felelő viszkózemenn\ iségnek állandó hozzávezesse mellett egész 2 Denier foknyi szálakat sikerült elérni. Az így előállított selyem fénye hasonló volt az ismert és a nyujtó-fonóel járás szerint előállított rézselyeméliez, vagyis a selyem a természetes £5 selyemhez hasonló tompa fényű volt. Előnyösen különbözött a hasonló körülmények között nagyobb anyagmennyiségek hozzávezetése mellett kapható mintegy 7—S Denier vastagságú közönséges se- 50 lyemtől. Bár ismeretes, hogy közönséges műselyemnél az erősen só- és savtartalmú fürdők hőmérsékletének az emelése fényesebb szálakat eredményez, ezen magasabb 55 hőmérsékletek alkalmazásától az az eredeti feltevés tartotta vissza a kutatókat, hogy a nyujtófonásnál a felbontó sav hatásának igen lassúnak kell lennie. Meglepetésünkre kitűnt azonban, hogy maga- 60 sabb hőmérséklet, pl. 45° C alkalmazásánál a fürdők ugyanakkora savtartalma mellett épp oly finoman fonhatunk és pedig nagyon fényes szálacskákat. A szál tehát a magasabb hőmérsékletű 65 nyújtó-fonásnál is oly fizikai szerkezetűvé lesz, mely neki fokozott fényt kölcsönöz, dacára a kétségtelenül velejáró erélyesebb gázkiűzésnek, ami a savnak a magasabb hőmérsékleten való erősebb ak- 70 ti vitása következtében a valamivel csökkent húzószilárdságban látszik megnyilvánulni. Példa: 40"/o savtartalmú nátriuinbiszulfát 40 kg 75 Kónsavmonohidrát 4 „ 60 „ elegyét 45° C-ra melegítjük és 0.1 mrn-es fűvókákon közepes érettségű nyers visz■■ V_-——— ‘
