85847. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szines mozgó képek felvételére illetve vetítésére
A fénynyalábok konvergenciáját azzal is elérhetjük, hogy az objektívak mellett fényterelő részeket, pl. prizmákat vagy tükröket alkalmazunk, melyek lényegileg * úgy állíthatók be, mint a fenti esetben az (a, b) objektív részek. A 2. esetben egy-egy képcsoport részképeinek egyidejű Aretítésére egyetlen (g) objektívet is használhatunk (2. ábra), 10 amidőn is az (a’, b’) vagy több részképek és az egyetlen (g) objektív közé oly tetszés szerinti (h) szintetizáló rendszert (prizma vagy tükör) iktatunk, mely az egyes részképekből jövő és a megfelelő 15 színszűrőkön megszűrt sugárnyalábokat egyesíti, mielőtt a (g) objektívbe jutnának. A szintetizáló rendszer (mely a felvétel készítésénél viszont analizáló rendszerként 20 szerepel, amennyiben a (g) objektív által szolgáltatott természetes színű képet több monochrom részképre bontja) két, a film síkjához képest 45° alatt álló, egymással párhuzamos átlátszó (il, r) tükörből (7. 25 ábra) állhat, melyek közül az (i1) tükör gyengén van ezüstözve. Ezen tükrök továbbá ismert módon egyúttal színszűrőkként is szerepelhetnek. Szintetizáló, ill. analizáló rendszer gyanánt lehetne végül 30 ismert módon átlyukasztott tükör-diafragmát is használni. A 3. esetben vagy a (g) objektívet mozgatjuk az (x1) nyíl irányában úgy, hogy egymás után vetíti az ernyőre az (a’, b’) 35 képcsoport két rész,képét, míg a film az egyes képcsoport részképeinek levetítése után csupán szokásos (x-) hosszirányú mozgását végzi és a következő képcsoportot hozza vetítő helyzetbe, vagy pedig a 40 (g) objektív helytáll és a film végzi úgy a szokásos (x2) hosszirányú mozgáson kívül az (x:i) harántirányú mozgást is. Ha a film csupán hosszirányú mozgást végez és a lg) objektív mozdul el haránt- 45 irányban, úgy egy megfelelően alternáló korrigálószerkezetet, pl. lengő tükröt kell alkalmazni, mely gondoskodik arról, hogy objektív elmozdulása dacára az (a’) és (b’) képek az ernyő ugyanazon helyére vetít- 50 tessenek vagyis egymást fedjék. A szerkezet továbbá úgy is megvalósítható, hogy a film és az objektív is áll egy-egy képcsoport vetítése alatt és egy mozgó szintetizáló rendszer (prizma, tü- 55 kör) vetíti egymás után az objektív tengelyébe a csoport egyes részképeit. Ha a képcsoport kettőnél több vagyis (n) számú részképből áll, úgy egyetlen (g) objektív, ill. mozgó szintetizáló rendszer helyett 2 vagy több, általában (p) 60 objektívet, ill. szintetizáló rendszert alkalmazhatunk, miáltal az 1., ill. 2. ábrában és a 3. ábrában feltüntetett módszerek kombinációja áll elő. A 3. ábra esetében bichrom film hasz- 65 náltatván, s egy-egy csoport két (a’, b’) részképe egymás mellett van elrendezve. A mellékmozgás, melynek révén e képek egymást követően jutnak az objektív elé, egy a film legördülésére merőleges irányú 70 és létesítésére a 8. ábra szerint a (j) excenter szolgál, melynek két különböző sugarú (k, e) körívét átmeneti részek kötik össze. A sugarak közti különbség hozza létre azt a harántirányú elmozgást, 75 melynek révén a szomszédos képek egymást felváltják. Az oldalirányú váltás a rendes elsötítések alatt megy végbe, amelyeket a filmgördítő szerkezettel (pl. máltai kereszttel) és a (j) excenterrel syn- 80 chronikusan működő (m) kettős szárnyú forgó diafragma létesít. Ha pl. a film gördítésére máltai kereszt szolgál, s ha a teljes mozgás Ve-ának megfelelő időtartamra van szükség, hogy a 85 bichrom film úgy mozogjon el. hogy két képből álló csoportját újabb csoport váltsa fel, akkor nyilvánvaló, hogy a veszteglés azon szakasza, mely alatt a részképek egyike vetíttetik, a teljes moz- 90 gási ciklus első és második hatodának fog megfelelni; a harmadik hatodrész idő alatt a készülék úgy mozdul el, hogy a csoport második részképe kerül a csoport konjugált első részképének helyére 95 (8. ábra pontozott helyzet). Ezen idő alatt az (m) diafragma első szárnya sötétít. A 4. és 5. hatodrész idő alatt a csoport második részképe vetíttetik, míg az utolsó hatodrész idő alatt a film egy csoportnak 100 megfelelő darabbal iktattatik tovább, a készülék pedig harántirányban visszatér a kezdő helyzetbe, miközben az (m) diafragma második szárnya sötétít. Ámbár a színszűrőket legcélszerűbb 105 helytállóan elrendezni, lehetne azokat színes átlátszó szektorok gyanánt kiképezni s az (m) diafragma átlátszatlan szektorai közé iktatni. Ha az egy csoportot képező részképek 110 oly felületen vannak elrendezve, melyet egy rendes fekete kép foglal el, úgy a film legördülésének amplitúdója ugyanaz, mint egy rendes fekete filménél. Ha azonban a részképeket a 3. ábrától eltérően 115 nem egymás mellett, hanem mint a 4.
