85820. lajstromszámú szabadalom • Lőfegyver

hátsó végéhez ütközve, további előremoz­­gásában meggátoltatik. A tolattyú (33e) ferde felülete a zároló hátsó (5f) ferde felületével működik össze (S. ábra), 5 s a zároló hátsó végét a kerettel kapcsolt, helyzetbe (5. ábra) billenti le. A (C) tolattyú ezután továbbmozog előre és a tárolóhoz képest szabad vagy üres moz­gást végez. Végül a tolattyú (8r) alsó ferde 10 felülete a zároló hátsó végének ferde felü­letéhez (5f) fekszik (3. ábra). Ezáltal ter­mészetesen a (C) tolattyú további előmoz­­gása megakasztatik, mikor is a (4d) rugó az összes részeket tüzelési helyzetben tartja. 15 Az (5a) tölténykihúzó a zárolóuak (5z) furataiban ágyazott (5x) csapok révén foroghatóan van elrendezve. A kihúzó hátsó vége táján a záróiéban ágy van kiképezve az (5c) kihúzórugó számára (19. 20 ábra) a kihúzó mellső végét pedig a kihúzó hátsó végéhez fekvő (5b) dugattyú igyek­szik a cső belseje felé billenteni, mert a dugattyú az (5x) csapok axisai lölött fek­szik a kihúzó hátsó végéhez; a kihúzó- 25 karom két különböző helyzetét a 19. ábra télt és szakgatott vonalai mutatják. A kihúzó egyúttal jelző szerkezetet képez, mely lehetővé teszi, hogy szemmel vagy tapintással megállapíthassuk, vájjon a 30 töltényüregben van-e töltény. Ha ugyanis a töltényü regben nincs töltény, az (5a) karom lényegesen beljebb billen, sem mint ez eddig kihúzóknál szokásos volt. Mint­hogy az (5a) karom a kivetőrésen keresz- 35l.nl megtekinthető, megláthatjuk, hogy van-e töltény a csőben. A rajzon feltüntetett zárolószerkezetnél, ha az (E) zároló a (B) kerettel való kap­csolatáltól oldatik és közös, illetve egyíit- 40 ies hátra- és előremozgás céljából a (C) tolattyúba kapcsolódik, rés keletkezne a (C) tolattyú (33f) felületének mellső vége és a zároló hátsó része között, ha ezen rés áthidalására nem alkalmaznánk vezető 45 felületet. Ha a tolattyú és a vele kapcsolt zároló az (M) tölténytár fölött előre és hátra mozog, a tölténytár legfelső tölté­nye a résbe nyomulva, a tolat.ty»mozgá­sokat gátolhatná, vagy késleltethetné. A 50 zárészerkezet (3., 4. és 9. ábra) (N) závárja is ütközhetne a rés két szélébe, ami ugyan­csak zavarná a tolattyú mozgását. Ezért, és egyéb később ismertetendő okokból a o. és 4. ábrák értelmében (e) töltényveze- 55 tőkről gondoskodunk, mely a rést áthidalja s a zároló alján szakadatlan csúszépályát biztosít. Ezen (e) töltényvezeték kb. a zároló mellső felületétől a tolattyú elrete­szelő részének hátsó végéig terjed és a fegyver összeszerelését is megkönnyíti. 60 Ezen (e) töltényvezeték a zárolóba szerel­hető s az (5r) mélyedésbe fogó (el) csap révén gátoltatik abban, hogy hosszirányú mozgást végezzen és hogy mellső vége lefelé mozogjon (3—5., 12. és 19. ábra). Az 65 (e) töltényvezető túlnyomórészt a zároló lenekének (5s) résében és egy szögletes ki­metszésében fekszik. Ha tehát az (e) töl­tény vezetéket a zárolóba illesztjük s hátsó végét kb. az (E) zároló lenekének síkjába 70 mozgatjuk le, mellső vége az (5s) ferde rés (5r) ütközőjéhez fog feküdni s ezzel a további lemozgást meggátolja. Az (e) töl­tényvezeték mellső végének a zárolóban való elmozgását a (15a) ütőszegrugó gátol ja 75 meg, mely közvetlenül a töltényvezeték mellső vége lölött van elrendezve (4., 5. és 9. ábra). A töltényvezeték hátsó vége a (C) tolattyú (3w) résében foglal helyet, úgy hogy a tolattyú a záróiétól íüggetle- go nül mozoghat el a kívánt mérvben hossz­irányban s eközben kellő játékot nyújt a töltényvezeték hátsó vége számára. A vezetőfelület összhossza tehát a záróiénak a (O) tolattyúhoz viszonyított mozgása 35 szerint változhat. A tolattyú (3\v) résének függélyes értelemben vett mélysége kb. az (e) töltény vezető hátsó vége magassá­gával egyenlő, úgy hogy a töltényvezeték hátsó vége lényegileg egy szintben van a 90 (3s) rész aljával, úgy hogy a zároló fenekén folytonos pálya létesül, mely a zároló mellső végétől a hátsóig terjed. A (C) tolattyúban ágyazott (13) iitőszeg tíz (E) zároló leszerelése után élőiről vezet- 95 liető a tolattyúba. A tolattyú (3s) elrete­­szelő része az iitőszegágyat képező furat­tal és egy (3x) karmantyúfurattal bír. Az Litőszeg (p2) válla a karmanytúfurat (3x1) felületéhez fekve határolja az ütőszeg 100 hátramozgását (5. és S. ábra). E furat a tolattyúban a (33a) harántfalig terjed hátra, mely a. zárolót a fegyver elreteszelt helyzetében elől és alul tartja. Az ütőszeg hátsó (15d) vége rendszerint hátrafelé túl- 105 nyúlik a (33a) harántfal hátsó síkján (5. és 7. ábra). A tolattyú hátsó végében kiképe­zett (3y) üregben foglal helyet a (H) kala­pács, mely felmozogva az iitőszeg hátsó végére csapódhat (3.. 4. és 41a. ábra). 110 Az iitőszeg mellső végére van a (15b) karmantyú előtt a (15a) ütőszegrugó fel­tolva. E rugó hátsó vége a (15b) karman­tyúhoz, mellső vége pedig a zároló mellső végében kiképezett ütőszegfurat (5v) lép- 115 csőjéhez fekszik. A rugó az ütőszeget a

Next

/
Thumbnails
Contents