85820. lajstromszámú szabadalom • Lőfegyver
teljes mozgásának csak kezdő részét képezi, úgy hogy a zároló ezt követő, sokkal hosszabb hátramozgását az az erő eszközli, melyeit a tolattyú -akkor fejt ki. 5 amiikor már maga nem vesz át energiái a tölténytől. Ezen mozgások közben a zároló rövid erőlökete után először felfelé mozog, hogy a kerettől oldódjék s azután a tolattyútól nyert erő hatása folytán 10 hosszá lökeitet végez hátrafelé. A vissoavagy előremozgáskor a zároló előbb megemelt helyzetben hosszú utat végez előre, ezután a keret visszacsapó ütközője előtti helyzetbe sülyesztetik és végül még egy 15 zároló löketet végez előre. Mindezen három mozgást a tolattyú által közvetített erő hozza létre. Maga a tolattyú nagyobb összlökettel bír, mint a zároló összlökete-Az új öntöltő fegyver példájaként ön- 20 tÖltőpiisztoly van a rajzokon feltüntetve, melyeken 1. ábrán oldalnézetben van a felső pisztolyrész felt ii ntetve; la. ábra ugyancsak oldalnézetben tiin- 25 teti fel ezen rését, ez esetben azonban, úgy, mint a 9. ábrán is, a (C) tolattyú hátra, vagyis az 1. ábrabeli helyzethez képest jobbra, hátra löket ének végére van tolva; 30 1b. ábra homloknézet az 1. ábra baloldaláról; 2. ábra homloknézet az 1. ábra jobboldaláról ; 3. ábra nagyobb léptékű függélyes 35 hosszmetszetben tünteti fel az egyes részek szerkezetét és elrendezéséi, a tárkamrába helyezett tölténytár nélkül. 4. ábra a 3. ábra jobboldalának egyes részeit még nagyobb léptékű metszetben 40 mutatja; 5. ábra a 4. ábrának megfelelő metszet, melyen azonban az (E) zároló erő'löketének hátsó végén van feltüntetve; 6—8. ábra az 5. ábra jobboldalának 45 megfelelő részleteket tüntetnek fel s az előző ábrákkal kapcsolatban a tolattyú, a zároló és az ütőszeg egyes részeinek működési módját ismertetik; 9. ábra a 3. ábrának megfelelő metszet. 50 melyen azonban a tolattyú hátsó véghelyzetébe van hátrahúzva. 9a. ábra a 9. ábrának megfelelő részlet, melyben az egyes részek más helyzetet foglalnak el; 55 10. ábra a 9. ábra 10—10 vonala szerinti, 11. ábra a 6. ábra 11—11 vonala szet inti metszet. 12. ábra az (E) zároló mellső végének a 3., 5., 8., 9. és 19—23. ábrákban feltün- 60 tetett részekkel kapcsolatos részleges vízszintes metszete; 13. ábra az 5—8. ábrákban feltüntetett részeik néhány módosítási lehetőségét mutatja ; 65 14. ábra a 3. ábrának megfelelő részmetszet, melyen a töltőszerkezet egy bizonyos nmnkahelyzetben, az (X) töltény pedig elsütési helyzetben van; 15. ábra hasonló metszet, melyen azon- 70 han az (E) zároló azon helyzetbe van hátrahúzva, melyben az (X) töltényhüve-ly a (C) tolattyú oldalsó (3a) nyílásán át kilökhető; 16. ábra ugyanilyen metszetben az (E) 75 zároló azon még jobban hátrahúzott helyzetét ábrázolja, melyben az (X) töltény-hüvely az (5a) kihúzó és a (13a) ütközőfel iílet összeműködése folytán kiloketik; 80 17. ábra a 15. ábrában feltüntetett részek némelyikének felülnézete; 17a. ábra ugyanezen részeket a 1(5. ábrabeli helyzetnek megfelelően tünteti fel: IS. ábra a 15. ábra IS—18 vonala sze- 35 rinti metszet; 19. ábra az (E) zároló részben tört felülnézete ; 20. ábra a záróiénak a 19. ábra alsó oldaláról nézett oldalnézete; 90 21. ábra az (E) zároló homloknézete a 20. ábra baloldaláról tekintve, 22. ábra a zároló mellső végének a 21. ábra baloldaláról tekintett nézete némely metszet résszel. 95 23. ábra a 20. ábra 23—23, 24. ábra pedig a 20. ábra 24—24 vonala szerinti metszet. 25. ábra a zároló oldalnézete a 20. ábra jobboldaláról tekintve. 100 26., 27. és 28. ábrák feliilnézetben. oldalnézetben és homloknézetben ábrázolják a 17.. 17a és 19. ábrákban is feltüntetett (5a) íölténykilrúzót; 29—33. ábrák a (B) keret legelőnyösebb alakját mutatják, még pe- 105 dig 29. ábra oldalnézetben, 30. ábra felülnézetben, 31. ábra a 29. ábra baloldaláról, 32. ábra pedig a 29, ábra jobboldaláról tekintett oldalnézetben, 33. ábra végül a 29. ábra 33—33 vonala szerinti 110 metszetben: 34. ábra a tolattyú alulnézete; 35. és 35a. ábrák a zárszerkezet egy részének hosszmetszetei, melyek a 3. és 9. ábrák egy részét ismertetik tüzetesebben 115
