85747. lajstromszámú szabadalom • Készülék kábelek és szigetelt vezetékek hibáinak a Weatstone-féle híd elve alapján való meghatározására

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leírás 85747. SZÁM. — VIJ/f. OSZTÁLY. Készülék kábelek és szigetelt vezetékek hibáinak a Wheatstone-féle híd elve alapján való meghatározására. Dr. Planer Viktor gyárigazgató Bérli n-Lankwitz. A bejelentés napja 1911. évi december hó 22-ike. Ismeretes kábelek hibáinak azáltal való megkeresése, hogy a kábelnek mindkét vé­gét egy mérődrót végeivel kötik össze, me­lyekre egy galvanométer is van kapcsolva; 5 a mérődrót mentén egy földelt telepnek egyik kapcsát addig tolják el, míg a gal­vanométer árammentességet mutat. Ennek bekövetkezte után az egész kábel hossza úgy viszonylik a hibás helynek a kábel .0 egyik végétől mért távolságához, mint a mérődrót hossza azon távolsághoz, amely­ben a telep kapcsának a mérődróton való illető csatlakoztatási pontja a mérődrót­nak azon végétől fekszik, amelytől a hiba [5 távolságát számítjuk. A találmányt a Wheatstone-féle hídnak ezen elvén alapuló egyszerű berendezés ké­pezi, mely a hiba megállapítását lehetővé teszi anélkül, hogy a kapcsolás elvét is-J0 merni és a hiba megállapításánál a kap­csolás helyes keresztülvitelére ügyelni kel­lene. A berendezésnek egyszerű és olcsó szerkezete van és az egy könnyem kezel­hető szekrényben helyezhető el, melynek 25 három szorítója és két forgattyúja van. A szorítók közül kettőt a megvizsgálandó kábelnek egy-egy végével, a harmadikat pedig a földdel kötjük össze, ami által a berendezés mérésre készen áll. Ezután 50 az egyik forgattyút addig forgatjuk, amíg egy kivágáson át az ismert kábelhosszt leolvashatjuk. Ezt követőleg a másik for­gattyút addig forgatjuk, míg egy szerkezet egy jelre mutat, mire a szekrénynek egy S5 második kivágásán át a hibának a kábel kezdetétől mért távolságát közvetlenül le­olvashatjuk. A kábelnek a berendezéssel való összekötését és a hiba leolvasását te­hát iskolázatlan munkások is elvégezhetik. A berendezésnek érzékeny részei nincsenek 40 és az a külső kapcsolásnak jelentéktelen változtatása után minden más tetszőleges ellenálllásméréshez is alkalmazható. A mellékelt rajz 1. ábrája a talál­mány elvét szemlélteti. A hiba a (k) 45 kábelnek (f) pontján fekszik. A (w) ellenállásdrótnak (c) kezdőpontja a ká­bel kezdőpontjával egy szorítón át és a zérusáramot mutató (n) készülékkel, mely pl. galvanométer alakjában lehet ki- 50 képezve, szilárdan van összekötve. Az egyik mozgatható (d) kontaktus egy szorító út­ján a kábelnek másik végével van össze­kötve és ezen kontaktushoz van szilárdan erősítve a zérusáramot mutató (n) készü- 55 léknek másik szorítója is. A második moz­gatható (e) kontaktushoz a (g) áramforrás, pl. egy telep van szilárdan csatlakoztatva, míg az áramforrásnak másik sarka egy szorítón át földelve van. 60 Feltesszük, hogy 1 cm. dróthossznak 1 m. kábelhossz felel meg. Ebben az esetben az egyik mozgatható (d) kontaktust any­nyira toljuk el, hogy egy vele összekötött jelzőkészülék, mely pl. úgy, mint számlá- 65 lóknál, ugró számokkal, vagy úgy, mint egyébb regisztráló készülékeknél végnél­küli szalaggal lehet ellátva, a beállított kábelhosszt méterekben és a méter tört­részeiben leolvashatóvá teszi. Ez minden 70 további nélkül lehetséges, mert a kábelnek a két szorítóval összekötött hossza isme­retes. Ha most a másik csavarorsó útján az (e) kontaktust addig toljuk el, míg a galvanométer zérusra mutat, ahol is a zé- 75 rusjelzés helyett egy jel is alkalmazható, akkor a mozgatható kontaktussal össze­kötött, a már említettel azonos kiképzésű

Next

/
Thumbnails
Contents