85621. lajstromszámú szabadalom • Körszegély kötőgép

kampóval van ellátva, melynek nyitott vége az (A) tűrósz (10) kampója felé van fordítva, úgy hogy mindkét kampó a csúszópályán át fektetett vízszintes síkhoz 5 képest lényegileg szimmetrikusan befelé van görbítve. A (B) tűrésznek ható vége, mint a 6. ábrán látható, nem lényegesen vastagabb, mint az (A) tűrésznek ható vége. Az (A) tűrész szára a (10) kampó 10 mögött magasított résszel van ellátva, míg ugyanezen tűrésznek a (B) tűrész felé fordított felületében a (11) horony van kiképezve, amelybe a (12) kampó csúcsa behatol, ha a (B) tűrész visszafelé moz-15 gott (lásd az 1., 2. és 6. ábrát). Az (A) és (B) tűrészek szárai úgy van­nak elrendezve, hogy megfelelő horony­vezetékek útján egymáson elcsúszhatnak. Előnyösen az (A) résznek hátsó vége 20 ugyanannak mellső végéhez képest ma­gasítva van és ezen hátsó rész oldalán az (e) horony van kiképezve, mely körül­belül fele olyan szóles, mint azon fém­lemez vastagsága, amelyből a tű elő van 25 állítva. Az (e) horony alsó éle (2. és 3. ábra) legcélszerűbben az (A) tűrész mellső szárvégének (x) élének folytatásában fek­szik. A (B) tűrész hátul a keskeny (Bl) toldattal van ellátva, melynek szélessége 30 körülbelül félakkora, mint a (B) rész szé­lessége és mely az (A) tűrész hátsó végé­ben oldalt kiképezett horonyban eltolha­tóan van ágyazva. A keskeny (Bl) toldat oldalt kissé ki van 35 hajlítva (4. ábra), úgy hogy rugót képez, mely a tűtányérban az (A) ós (B) tűrészek befogadására kiképezett (d) horony oldal­falaihoz szorul és az (A) és (B) részeket a tányérban egymással elcsúsztatható 40 érintkezésben tartja, úgy hogy azokat a centrifugális erő nem mozgathatja ki a (C) bütykös tárcsák vagy excentertárcsák működési körzetéből. Az 1. ábrán az (A) tűrészt a (C) bütykös 45 tárcsa annyira kifelé mozgatta, hogy (10) kampójával a fonalat felveheti. Ebből a helyzetből a (B) tűrészt a (C) bütykök kényszermozgásban visszafelé mozgatják, úgy hogy a visszagörbített (12) kampó arra 50 kényszerül, hogy kívülről az (A) tűrész szárán lévő régi (y) szembe hatoljon és ezt a szemet megragadja, majd az (A) fűrész­ről leemelje, mint ez a 2. ábrán látható. Ezt követőleg az (A) tűrész hátrafelé moz-55 gattatik, oly célból, hogy az új (z) szemet a régi (y) szemen áthúzza, anélkül, hogy az új szem a (B) tűrésszel érintkezésben volna. Egyidejűleg azonban a (B) tűrész előretolatik, úgy hogy a (12) kampó a régi (y) szemet kifelé mozgatja és kiveti e (3. ábra). A kétrészű tű tehát csak egészen kis mértékben húzatik be a tűtányérba, úgy hogy a régi szemre nem gyakorol káros húzó hatást. ( A 8., 9. és 10. ábrán feltüntetett gépnél a (B) tűrész külső végén a kifelé nyúló (13) csiics van kiképezve, mely a vissza­görbített (12) kampóval szimmetrikus el­rendezésű. Ezen csúcs célja, hogy a kívánt ' időpontban a tűtányérról a hengerre át­viendő szemeket megragadja, úgy hogy a (B) tűrész előremozgatásánál ezen szemek annyira kifelé tolatnak, hogy azokat a felfelé mozgó hengertűk megragadhatják. ' A 8. ábrából látható, hogy az áru egyik oldalán lévő szem az (A) tűrész kampó­jában fekszik, míg az áru másik oldalán lévő szem a nyelves tűként kiképezett (P) hengertű kampójában van; a (12) kampó : és a (13) csúcs ebben a pillanatban nem hatolnak egyetlen szembe sem. A 9. ábra szerint a (P) hengertű az általa megraga­dott szemen át van tolva, míg az (A) tű­rész a hengertűn fekvő szemen mozgatta- Í tott keresztül. Miután a (B) tűrész először kis darabbal visszamozgattatott, azt előre mozgatjuk, úgy hogy külső (13) csúcsa az (A) tűrész szárán fekvő szembe fogódzik. A (B) tűrész további előremozgásánál a (13) csúcs által megragadott szem any­nyira mozgattatik az (A) tűrészen túl, míg a rákövetkezőnek felemelt (P1 ) hen­gertű a kívánt szembe bevezettetett és pedig az ábrázolt esetben az előző sornak egy szemébe (10. ábra). Hogy a tűknek ezen különböző mozgá­sait a kellő időpontokban létrehozzuk, a (D) tárcsában egymástól függetlenül moz­gatható bütykös tárcsáknak két sora lehet elrendezve, mint ez a 12. és 13. ábrán víz­szintes metszetben látható. Emellett a külső gyűrűalakú (20) bütyökfelület van elrendezve, mely a (B) tűrészek (b) nyúl­ványainak külső felületére hat, míg a belső (21) gyűrűnek egy része az (A) tű­részek (a) nyúlványainak belső oldalával működik együtt. A két gyűrű közötti pá­lyában, ahol az (A) és (B) tűrészek (a) és (b) nyúlványai mozognak, a helytálló (22) elosztó bütyök van elrendezve. Ezenkívül két sorozat betolható ós visszahúzható bü­työk talál alkalmazást. Ezen sorozatok egyike három (23, 24, 25) bütyökből áll, melyek a 12. ábrán működő helyzetükben vannak feltüntetve, míg a másik sorozat hatálytalan helyzetébe húzatott vissza. Ez a második sorozat, mely a (26) és (27) át-

Next

/
Thumbnails
Contents