85571. lajstromszámú szabadalom • Izzólámpa
egymáshoz lehetőleg közel s közös síkban foglalnak helyet; a tekercseket egymással két (5) alsó hurok ós a (6) felső hurok kapcsolják. A (4) tekercsek helyzetének és 5 alakjának állandónak kell lennie, hogy a szálazat a lámpa egész élettartama alatt mindig a gyűjtőlencse stb. gyújtópontjában maradjon. Ha az eddig használatos ilyen typusu 10 lámpákat használatuk folytán már gyakrabban ki- és bekapcsolták, a (4) egyenes tekercsek fokozatosan meggörbültek és kihajoltak, nyilván azért, mert az addig használatos horgonyok a hővezetés foly-15 tán felhevülve, viszonyos helyzetüket fokozatosan megváltoztatták s a forró és aránylag gyenge szálazatot kissé eltorzították. A lámpa kioltásakor a szálazat jóval gyorsabban hűlvén ki, mint a horgo-20 nyok, azon torzított alakjában merevedett meg, amelybe izzó állapotában jutott. A lámpa minden egyes meggyújtásakor fellépő torzulás aránylag csekély volt ugyan, de halmozódott s ennek folytán a lámpát 25 csakhamar hasznavehetetlenné tette. A jelen találmány értelmében a szálazat eltorzulását oly alátámasztás révén gátoljuk meg, hogy a lámpa meggyújtásakor a (3) végek és a (6) középső hurok vi-30 szonyos helyzete ne változzék. E célból a szálazat középső (6) hurka számára a (2) vezetékekre erősített (8) hídra szerelt (7) horgonyt rendezünk el. A (8) híd tűzálló szigetelő anyagból, pl. csillámból áll s vé-35 geivel a (3) szálazatvégek közelében a (2) vezetékekhez van rögzítve. A lámpa meggyújtásakor a szálazat rögtön izzásba jön; fokozatosan a vezetékek is felhevülnek a hővezetés folytán s ennek folytán 40 megnyúlnak, de eközben a (8) hidat is magukkal viszik, úgy hogy a (7) horgonynak és a (3) szálazatvégeknek viszonyos helyzete nem változik, noha a vezetékek megnyúlása folytán az egész szálazat 45 megemeltetik. Hogy a szálazat az eredeti síkban maradjon, az alsó (5) hurkokat ixgy vezetjük, hogy a tekercsek síkjában szabadon mozoghassanak. A feltüntetett példánál az 50 (5) hurkok vezetésére a (9) horgonyszemek szolgálnak, melyek az (5) hurkokat az eredeti síkban tartják, de emelkedésüket nem gátolják. A 2. ábrabeli példa szerint a szálazat -55 (6) középső hurkát egy szigetelt (10) fémhíd hordja, melynek közepe (11) hurokká van hajlítva, mely a (6) hurokkal fog össze, míg két vége a (2) vezetékek fémes (1.3) nyúlványaira erősített (12) üveggombokban vannak rögzítve. A (10) hídnak és 6 (13) nyúlványoknak anyaga és magassága célszerűen azonos. Hogy a (2) vezetékek megnyúlásakor az egész szálazat szabadon emelkedhessen, az alsó (5) hurkok számára oly (14) vezetőhorgonyokat alkal- g mázunk, melyek a lámpa szárának (16) vezetékrúdján szabadon eltolódó, célszerűen üvegből készült (15) csúszógyűrűhöz vannak erősítve. Ha a lámpát meggyújtjuk, a (13) nyúlványok fokozatos megnyú- 7 lása a (10) hidat kissé megemeli, de a (11) huroknak megnyúlása ezen felmozgást kiegyenlíti, úgyhogy a szálazat (6) középső hurka a (3) szálazatvégekhez képest változatlan viszonyos helyzetben marad, a 7 szálazat tehát nem torzul el. A 3. ábrabeli példánál az egyenes (3) végekkel bíró s ezek révén a (2) vezetékekhez kapcsolt szálazat négy egymás mellett fekvő egyenes (4) tekercsből áll, 81 melyek az (5) közbenső és (6) középső hurkok révén vanak egymással kapcsolva. Az (5) közbenső hurkokat engedékenyen függesztik fel a (8) spirálrugókkal vezérelt (7) horgonyok, melyek a lámpa szárának 8í üvegoszlopába forrasztott (10) horgonyvezetékek csavarvonalasan hajlított végei által képezett (9) szemekben vannak vezetve. Az izzó ós aránylag gyenge szálazat el- 9( torzulásának meggátolása céljából a (6) középső hurkot a (3) szálazatvégekhez képest a lámpa fémrészeinek hőmérsékétől függetlenül állandó viszonyos helyzetben kell tartani. E célból kompenzáló hidat 95 alkalmazunk, melynek (12) kompenzáló horgonya a (3) szálazatvégek szomszédságában a (2) vezetékeikhez rögzített (14) karokat egyesítő i(13) üveggombba van forrasztva. Ezen horgony a (6) középső 10 hurkot a hőmérsék változásaitól függetlenül tartja állandó viszonyos helyzetben a (3) szálazatvégekhez képest. Ha a lámpát meggyujitjuk, a szálazat azonnal izzó és lágy lesz. Fokozatosan felhevülnek a 10 hővezetés follytán a (2) vezetékek, a {14) kairolk és a (12) horgony is. Ha a (2) vezetékek megnyúlnak, az egész szálazatot megemelik. Ugyanekkor a (14) oszlók kitágulása a (13) gombot a (3) szálazat- 11 végekhez képest annyira sülyeszti, hogy a szálazat iszét,húzatnék, ha a horgony állandó hosszúságú lenne. Minthogy azonban a (12) horgony alakja és hossza lényegileg megfelel a (14) karóik párhuza- lll mos részeinek, megnyúlása kompenzálni fogja a karok megnyúlását. Ennek folytán a lámpa felmelegedése kor a (14) karok
