85510. lajstromszámú szabadalom • Mankó

— 2 — a mankó és a kar közötti súrlódás lényegesen csökken. Az (a) fémcsövek alsó végén megerősített (c) pántban rögzített (d) csődarab a 5 lábat alkotó i(k) fémcső végének felvételére szolgál. Ezen célból a (k) fémcső felső vége közelében egy a csőre heggesztett vagy más isimért módon megerősített (1) karima van elrendezve, mely a, csővégnek 10 a (d) csődarabba való betolását határolja. A (k) fémcső felső végében a 4. ábrán feltüntetett foganatosítási alak szerint azonfelül két (m) lemezrugó van megerősítve, melyek mindegyike egy-egy (n) orral van 15 ellátva, melyek a i(k) fémcsőnek kellő betolása után az ennek végében létesített diametrális (o) hasítékokon keresztül a (d) csődarabnak ugyancsak diametrális (p) hasítékaiba nyúlnak és ezáltal a (k) 20 csövet a (d) csődarabban fogvatartják. A (k) fémcső és (d) csődarab végeiben természetesen több diametrálisan elrendezett hasítékot is létesíthetünk. A lábat alkotó (ik) csőnek a (d) cső-25 darabból valló kihúzása akként történük, hogy az (m) lemezrúgóknak a csőből kiálló végeit ujjainkkal egymáshoz szorítjuk, mikor is az (n) orrok a (p) hasítékokból kilépnek és az elreteszelés megszűnik. 30 A >(k) cső alsó végében egy (r) fadugó foglal liellyet, melyre, valamint az alsó csővégre egy (s) gumisai'ú van feltolva. A mankó hosszát bizonyos határok között azáltal változtathatjuk meg, hogy az (r) 35 fadugó kiálló, szabad részéről többet vagy kevesebbet levágunk, illetve ,a (k) cső ailsó végébe egy hosszabb kiálló résszel bíró fadugót helyezünk. Utazásnál a (k) láb kihúzható és a (d) 40 csődarab felülről tolható be, mikor is a mankó hossza majdnem a feilére csökken (2. ábra), úgy, hogy kényelmesen kezelhető és könnyen elhelyezhető. Szabadalmi igények: 1. Mankó, jellemezve azáltal, hogy a tu- 45 lajdonképeni mankótest felső végén egy párnzásnélküli, rugalmas kartámasz, alsó végén pedig egy, a mankóláb felvételére és oldható módon való rögzítésére szolgáló csődarab van meg- 50 erősítve. 2. Az 1. igénypontban védett mankó foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a kartámasz nyeregszerű fatestén egy hosszirányban elrendezett szíj, he- 55 veder vagy efféle van két végénél fogva megerősítve, úgy, hogy utóbbi és a fatest között szabad köz marad fenn. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett mankó foganatosítási alakja, jellemezve az- 60 által, hogy a kartámaszt alkotó fatest és az ezen két végénél fogva megerősített szíj, heveder vagy efféle között egy lemezrugó van elrendezve. 4. Az 1. igénypontban védett mankó fo- 65 gan a tosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a mankóláb ifelső végében egy vagy két, lemezrugóból és ezen megerősített kapaszkodó orrból állló rögzítőszerv van elrendezve, mely, illető- 70 leg melyek a mankótest alsó végén megerősített csődarabba betolt lábat önműködően elreteszelik. 5. Az 1. és 4. igénypontban védett mankó foganatosítási alakja, jellemezve a 75 mankóláb alsó végében megerősített, kiálló résszel bíró fadugó által. 6. Az 1. igénypontban védett mankó foganatosítási alakja, jelemezve azáltal, hogy a mankótest oldalrúdjaüi megerő- 80 tett fogantyú a mankótest síkjától bizonyos távolságban van elrendezve, miáltal a test, a mankó és a kar közötti súrlódás csökken. 1 rajzlap melléklettel. Paílas uyomcia, Budapest.