85508. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító berendezés

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAÖYA'R KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 85508. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Elgázosító berendezés. Reik Hugó mérnök Wien. A bejelentés napja 1918. évi január hó 28-ika. Ausztriai elsőbbsége 1918. évi január hó 11-ike. Jelen találmány tárgyát főkép légi járművek motorjaihoz való elgázosító berendezés képezi, mely állandó forgásszám melleit a legkedvezőbb keverési aránynak 5 bármely magassági helyzetben, illetve különböző sűrűségű levegőben való fenntartását a beszívott égési anyagmennyiségnek a levegő fajtsúlya, illetve a légsűrűség változásainak megfelelően váló önműködő sza-10 bályozása áltál teszi lehetővé. A találmány tárgyát képező elgázosító berendezés lényeigébeati' egy légfúvókából1

áll, melynek heilyi bővülése vani, amelyben égési anyag hozzávezetése által1

telített gázkeverék vagy efféle 15 képzése eszközöltetik. Ha a motor szívást végez, a légfúvókán át levegő szivatik bei, mimell'ett a hozzávezető csőben való áramlási ellenállás folytán a fuvókacső bővülésében nyomáscsökkenés létesíttetik, meliy 20 kisebb, mint a gép szívócsövében való nyomáscsökkenés és mely az égési anyagnak' a fúvóka bővülésébe való beszivatását és ott a telített gázkeverék képződését eszközli. Ha a lbvegő ritkábbá lesz, illetve, 25 ha a légi jármű emelkedik, akkor a kisebb légsűrűség folytán a fuvókában levő áramlási ellenállás lényegesen csekélyebb lesz és ennek folytán a fúvóka bővülésében levő nyomáscsökkenés is kisebb tesz, mint 80 a légi jármű mélyebb helyzeteiben, illetve nagyobb légsürüségben. Ezek szerint nagyobb magasságokban, illtetve ritkább levegőben önműködően kevesebb benzin szivatik be, mint mélyebb helyzetekben. A bejelentés tárgyát képező eligázosító 35 berendezés működésére tehát jellemző nyom áscsök kenésnek létesítése a fúvóka torkolata előtt, mely eszerint a légsűrűséggel változik. A meUekelt rajzban a találmány tárgyá- 40 nak egy foganatosítási példája sémásan van feltüntetve. A rajziban látható foganatosítási példánál1

az elgázosító fúvóka egymásban vezetett két (a, b) csőből ál, melyek közül a belső (a) cső a fúvóka légcsöve, 45 a külső (b) cső pedig a fúvóka torkolata előtt annak helyi (c) bővülését képezi, úgy, hogy a levegőnek a fúvóka torkolata* előtt való áramlási ellenállása a bővülés folytán csökkentetik és ezáltal a bővülés- 50 ben nyomáscsökkenés idéztetik elő; (e) az1 égési anyag tartálya, amelyből az égési anyag a két cső között levő közbenső (d) térbe vezettetik és a nyomáscsökkenés által1 a (c) bővülésbe szivatik, amelyben ily mó- 55 don a [telített gázkeverék képzése eszközöltetik, mely a fúvóka szűkített (f) torkolatán át lép ki (g) a gép szívó csövei, mely pl. ismert módom (h) fojtószelepet tartalmaz. Az (ms

m) vonal az; égési anyag tartályában 60 az égési anyag tükrét jelzi. A rajzból1

látni lehet, hogy az elrendezés olyan, hogy az égési anyag tükre mélyebben fekszik, mint a fúvóka bővülése, úgy, hogy az égési anyagnak a fúvóka bővülésébe való kilé- 65 pése a nyomáscsökkenés folytán ál'l be. Az (a) csőben való megfeMő áramlási ellenállást a cső megfelelő hossza, a cső-