85507. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulozaoldatok előállítására
31e$»jeleiit 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI |H| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85507. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás celluloza-oldatok előállítására. Dr. Schtilke Ericli vegyész, mint Aktiebolaget Cellulóza cég1 jog-utódja Hannover. A bejelentés napja 1921. évi szeptember hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1920. évi február hó 13 ika. Már régen ismeretes az a tény, hogy fonható cellulóza-oldatok előállítására a cellulóza-xanthogénsav alkálisója, főleg nátrinmsója alkalmazható. Ezt a vegyü-5 letet eddigelé vagy akként állították elő. hogy a cellulózát kb. 15—18%-os fölösmennyiségű nátronlúggal (ú. n. mercerizáló lúggal) telítették és pedig a legtöbb esetben a pépalakban levő cellulóza be-10 merítése útján, mire a fölösleget eltávolították, vagy pedig akként jártak el, hogy a cellulózát az ily mercelizáló hígnak 3—5-szörös mennyiségével kollerjáratban vagy más keverőkésziilékben ke-15 verték. A képződött keveréket az ú. n. alkálicellulózát azután néhány óra hoszszat vagy hosszabb, egészen öt napig tartó időn át érni hagyták, hogy azt azután szénszulfiddal xanthogenáttá ala-20 kítsák át, melyet végül híg lúgban viszkózévá oldottak fel. Az ilyen módon kapott oldat a fonás alkalmával azon érettségi állapot szerint, amelyben azt feldolgozták, többé vagy kevésbbé fényes szá-25 lakat szolgáltatott. Ezek a szálak valamennyi eddigi eljárásnál azt a hátrányt mutatták, hogy úgy száraz állapotban, mint különösen nedves állapotban a természetes rost-80 anyagokkal, mint pl. a selyemmel, pamuttal stb. szemben aránylag csekély szakítási szilárdsággal bírtak. Már most a jelen találmány szerint szokatlan erősségű nátronlúgot alkalma-85 zunk és pedig légszáraz cellulózával kapcsolatban. Nedves cellulózának ily erős nátronlúggal való keverése ismeretes már és ez nem is tér el lényegesen a bevezetőleg ismertetett eljárástól, minthogy a nedves 40 cellulózában levő víz a lúgra azonnal higítóan hat. A jelen eljárásnál az erős lúg mennyiségét lehetőleg kicsinyre szabjuk és ez a mennyiség az illető cellulóza áthatóságá- 45' tói függ. Az ekként lúggal kezelt cellulózát ismert módon azután néhány óra hosszat, vagy hosszabb, egészen több napig tartó időn át magára hagyjuk, még mielőtt azt szénszulfiddal keverve 50 hőemelkedés mellett xanthogenáttá alakitanók át, amelyet híg lúgban viszkózévá oldunk fel. Ezen oldatból alkalmas kiesapófürdőkbe való befecskendezés inján kapjuk meg az igen szilárd szálai. 55-Meglepő volt, hogy ily módon oly viszkozéoldatokra teszünk szert, amelyek a fonás alkalmával az egyéb műszálaknál kétszer, sőt háromszor akkora szilárdságú szálakat eredményezne!*. ö0-Különösen jó eredményeket érünk 2I gyengén főzött nátron cellulózák alkalmazásánál. Példa. 100 kg légszáraz cellulózát keverő ké- 65 szülékben 22.5% NaOH-os nátronlúgnak 220 kg-jávai néhány óra hosszat közönséges hőmérsékleten kezelünk; ezután a keletkezett keveréket 48 órán át állni hagyjulk és 'közönséges keverőműben 36 1 70* szenszulfiddal kezeljük. Néhány óra multán a massza oldható xanthogenáttá alakúi! át.
