85481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényeknek és növényi eredetű anyagoknak fás ligniteknek, tőzegnek stb. szénné való átalakítására

— 2 — nélkül ég el, nem termel salakot, mely tudvalevőleg eldugasztja a rostélyt és a rostélyon, valamint a kemence falain öszszegyülve, ezeket tönkreteszi. 5 A sokféle változatot felölelő eljárás és berendezés részletei tekintetében különféleképpen módosítható, anélkül, hogy a találmány lényege ezáltal változást szenvedne. 10 Szabadalmi igények: 1. Eljárás növényeknek, növényi eredetű anyagoknak, fás ligniteknek, tőzegnek szénné való átalakítására, jellemezve azáltal, hogy a kezelendő anya-15 got egymásután a következő műveleteknek vetjük alá: felaprításnak, kiszárításnak, bomlásnak, komprimálásnak és elszenesítésnek, miközben a bomlásnál keletkező gázalakú termé-20 keket, valamint a hasznosítható termékeket felfogjuk. 2. Az 1. alatti igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy lignitet és más kemény anyago-25 kat előzetesen fűrészpornagyságúvá aprítjuk, míg a lágyabb anyagokat poralakúvá zúzzuk. 3. Az 1. és 2. alatti igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jelle-30 mezve, hogy a fűrészpor- vagy porszemnagyságú felaprított anyagot szárítókészülékbe vezetjük. 4. A 3. alatti igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, 35 hogy az anyagot először valamely szárító berendezés első szakaszába vezetjük, melyben 150° C-t meg nem haladó hőmérséklet uralkodik, úgy, hogy az anyag csupán megszárad benne, mi-40 közben az elpárolgó alkati vizet szellőztető kürtő útján a szabadba vezetjük. 5. A 3. és 4. alatti igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve 45 azáltal, hogy a készülék első szakaszában szárításnak alávetett anyagokat a másik szakaszba vezetjük, melyben a hőmérsékletet kb 250° C-on tartjuk, mely hőmérsékletnél bomlásuk meg-50 kezdődik, amikor is az oxidált savvegyületek, szénsav, ecetsav, faecet felszabadul. 6. A 3—5. alatti igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve azál-55 tal, hogy az anyag azon bomlási termékeit, melyek az anyagnak a szárító berendezés második rekeszébe való bekerülésénél száraz gőzök alakjában szabadulnak fel és melyek még mentesek az ezen anyagban foglalt gyantás és 60 kátrányos termékek hozzákeverésétől, kondenzáló készülékekben gyüjtjük össze és azután ecetsavas mésszé alakítjuk át őket, mely vagy nyers állapotban kerül a finomítókba, vagy pe- 65 dig a helyszínén finomítják és desztillálják. 7. A 3—6. alatti igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve azál- , tal, hogy az anyagnak a szárítókészü- 70 lék második rekeszében való bomlásától származó, nem kondenzálható termékeket erre a célra szolgáló vezetékekben gyűjtjük össze, melyekből a. segédtüzelőtérbe kerülnek, ahol elégetésük 75 folytán, a szárító berendezés rekeszeiben és az elszenesítő kemencében megkívánt hőmérséklet fenntartásához szükséges meleget termelik. 8. A 3—7. alatti igényben védett eljárás so foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a szárító készülék második rekeszéből kikerülő anyagot, mely a bomlás előrehaladott állapota ellenére sincs még elszenesítve és a gyantás és §5 kátrányos alkatrészeket még tartalmazza, hűtés mellőzésével kompreszsziónak vetjük alá. 9. Az 1—8. alatti igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve azál- 90 tal, hogy az anyagot, kompresszió céljából, a szárítókészülék második részéből való kilépésekor, az előállítandó tömbök mineműségéhez igazodó alakú és méretű formákba vezetjük, azután 95 hatályos sajtolásnak vetjük alá, melyet az anyagnak jó kohézióját biztosító sajtók szolgáltatnak, ahol is a kohéziót az anyagban foglalt gyantás és kátrányos termékek agglutináló ereje iq segíti elő, melyeknek bomlása lágyítást eredményezett és melynek kompressziója növeli az energiát. 10. Az 1—9. alatti igényekben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve ic azáltal, hogy komprimálás útján kapott anyagtömböket, melyek tökéletlen átalakulásuk és kalorikus értékük elégtelen volta miatt fogyasztásra még alkalmatlanok, miután a szénvegyiile- n tek csak magasabb hőmérsékleten, más feltételek alatt szabadulnak fel, elszenesítésnek vetjük alá, mely megszakí-