85465. lajstromszámú szabadalom • Eljárás káliumklorid előállítására káliotartalmú természetes szilikátokból, sziklákból, kőzetekből ércekből és hulladékokból

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGTAR KIRÁLYF SZABADALMI BIRŐSÍG SZABADALMI LEIRAS 85465. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás káliumklorid előállítására kálitartalmu, természetes szilikátokból, sziklákból, kőzetekből, ércekből és hulladékokból. Ashcroft Edgár Arthur elektrokemikus-mérnök London. A bejelentés napja 1918. évi junius hó 4-ike. Nagybritánniai elsőbbsége 1917. évi junius hó 5-ike. A jelen találmány tárgya eljárás ká­liumklorid előállítására káliumtartalmú, természetes szilikátokból, sziklákból, kő­zetekből, ércekből és hulladékokból, amely 5 azon alapszik, hogy a, káliumtartalmú anyagot nátriumkloriddal vagy valamely alkaliföld kloridjával vagy ilyen kloridok keverékével — levegőnek és nedvességnek távoltartása mellett — 800—1200° C-ra 10 hevítjük. A reakció, amelyen ezen eljárás alap­szik, megfordítható és egyensúlyi hely­zete függ a különböző reakciótesteknek egymást közvetlenül érintő molekuláinak számától. A rekaciót más fizikai körűimé- 15 nyek is befolyásolják ós pedig különösen a rekaciómasszában foglalt sók reakció­hőmérséklete és megmerevedési hőfoka, továbbá az időtartam és a kezelt föld­pátszerű anyag részecskéinek nagysága. Az általános reakció a következő egyen­lettel fejezhető ki: K2 0 [Ala 0s (Si02 )6 ] + 2 NaCl = Na2 0 [Al2 03 (Si02 )6 ] + 2 KC1 A nátriumklorid azonban egészen vagy 25 részben valamely alkaliföld-kloriddal, mint pl. kalcium- vagy magneziumklorid­dal helyettesíthető. Kísérletek útján megállapította felta­láló, hogy a reakció tényleg a fenti egyen-30 let szerint megy végbe és hogy a reakció egyensúlyi helyzetei az alábbi táblázat szerint az alkalmazott sok olvadási pont­jától és egyéb kísérleti feltételektől függ. A reakció sikere érdekében fontos, hogy 35 a levegő és nedvesség, illetve levegőt vagy nedvességet tartalmazó égési gázok távoltartása mellett menjen végbe. Csakis ezen feltételek mellett megy 20 végbe egy sima, quantitatívan lefolyó reltació, amely egyensúlyi helyzetbe jut, 40 amint az a következő példákból látható: 1. példa. Öt kísérletnek megmagyarázása a nát­riumklorid és földpát közti — levegő tá­voltartása mellet végbemenő — reakció 45 egyensúlyi feltételeinek meghatározására. Állandók: egyórai hevítés 900—950° C-ra, a földpát eredeti tartalma: 10.5% K2 0 és 2.7% NaaO. A földpát őrlése és szi­tálása olyan szitán történt, amelynek 50 négyzethüvelykén 60 hurok van. A kísér­let jel­zése A kiindulási anyagok ke­verékében jelenlevő földpát o/o-ban A kiindulási anyag keve­rékében je­lenlevő klo­ridok °/0 -ban A reakcióter­méknek vízben oldható és tel­jesen neutrális részében talált KC1 o/o-ban A reakcióter­méknek ugyan­azon részében talált NaCl o/0 -ban A reakcióter­mék ugyanazon részének összes sói kb. az alkal­mazott klorid­súly o/o-ban ki­fejezve A földpátból extrahált Ka O o/0 -ban A 90 10 334 69'6 103 22-8 C 70 30 21-66 78-34 101 57 1 E 50 50 9-88 90-12 100 60-0 G 30 70 4-68 93-32 99-5 65-75 J 10 90 1-39 98-61 99-0 79-85

Next

/
Thumbnails
Contents