85444. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szórható trágyaszerek előállítására
— 2 — faszén hozzákeverésével bizonyos trágyasók kellemetlen összetapadása elkerülhető. Egyéb trágya hozzákeverését a kiindulási anyagok őrlésével együttesen 5 vagy pedig a használat helyén is végezhetjük a trágya szétszórásakor. Az új trágyaszer szívóképessége még azt is lehetővé teszi, hogy folyékony trágyaszerrel, mint pl. káli- vagy sulfitvéglúggal 10 keverhetjük. Más trágyaszerrel való keverés által a finom szén stb. elporladását is elkerüljük. Ez utóbbit azonban úgy is érhetjük el, hogy a szénhez vagy egyéb nyersanyagok -15 hoz bizonyos mennyiségű nedvességet vezetünk vagy pedig azokat gőzöljük. Lehetséges továbbá olcsó szerves anyagokat, mint fűrészport, tőzeget, humusbarnaszenet, algákat, sulfitvéglúgot, kén-20 savval vagy kénsavhydriddel is elszenesíteni és az így nyert kénsavat vagy pedig kénsavat, amely más úton nyert elszenesített szerves anyaggal van keverve, egyéb trágyázószerek, pl. ammonsulfát 25 előállítására vagy pedig nyers foszfátok feltárására felhasználni, úgy, hogy közvetlenül nyerünk oly keverékterméket, amely aztán oxydálószerek vagy katalyzátorok vagy mindkettő hozzáadása után 30 a találmány szerint hasznosítható. Elszenesített szerves anyagok helyett, amint már jeleztük, el nem szenesített szerves anyagokat is alkalmassá tehetünk szénsavtrágya gyanánt való használatra, 35 pl. tőzeget, humusbarnaszenet, falisztet, algákat stb.-t. Bizonyos természetes szenekre, főleg kőszénre és némely barnaszónfajtákra és oxydálószerek a katalyzátorok együtthatása mellett kevéssé hat-40 nak, úgy, hogy alkalmazásuk esetén a kapott trágyaszer szénsavifejlesztése nem kellő mérvű. Ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy szenek nehéz nedvesíthetősége folytán a katalyzátorok és az 45 oxydálószerek behatolása és benső érintkezése meg van gátolva. Ez a hátrány úgy küszöbölhető ki, hogy a szén nehéz nedvesíthetőségének okát megszüntetendő; a szenet levegő elzárása mellett vagy enél-50 kül, a zsugorodási hőfok alatti hőfokra, pl. 300° C-ra hevítjük, amidőn adott esetben ezt a kezelést nyomás alatt vagy pedig többé-kevésbbé légritka térben végezhetjük. A szén nedvesíthetőségének, azaz 55 vízfelvevő képességének fokozása arra irányul, hogy egyszerű módon (tehát a szén vegyi összetételének lényeges megváltoztatása nélkül) a szénhez tapadó gyantás, ill. szénhydrogéntartalmú alkatrészek eltávolíttassanak, amelyek vízben 6( oldhatatlanok és ,következéskép a szén nedvesíthetőségét (vízszívóképességét) gátolják. A szenet azonban oldóanyagokkal is kivonatolhatjuk vagy savakkal, pl. kénsavval vagy ecetsavval vagy alkáliákkal 6; vagy túlhevített gőzökkel kezeljük. A savkezelésnek az az előnye, hogy a katalyzátorok hatását támogatja és kevert trágya előállításakor a némely esetben előforduló bázikus káros alkatrészek közömbösíttetnek. Továbbá bizonyos kevert trágyáknál ezek a szerek hozzájárulhatnak az adalékos egyéb trágyaszer feltárásához, ami főleg nyers foszfát és mésznitrogén hozzáadása 7í esetén fontos. Tehát igen ajánlatos a használt szén előkezelésekor esetleg alkalmazott savakat, amennyiben a növényekre nem gyakorolnak káros befolyást, a kezelt szénben egészben vagy részben 81 meghagyni vagy más esetekben ilyfajta nem káros savakat a trágyaszerhez már megelőzőleg hozzáadni. Savak helyett sokszor savanyúan reagáló sókat vagy egyéb anyagot is hasz- 8í nálhatunk, pl. bizonyos ammonsókat, savanyúan reagáló sulfitvéglúgot, stb. Bizonyos esetekben a sav nélkülözihető, minthogy kitűnt, hogy az oxydáció folyamata alatt, amely által a trágyaszer hatása ér- 9< vényesül, közbenső termék gyanánt savak is keletkeznek, amelyek azután viszont támogathatják a katalyzist, semlegesíthetik a káros alkatrészeket és feltárhatják a hozzákevert foszfátokat. 9' Az oxydáeiós folyamat alatt végbemenő, fentemlített savképződést bizonyos katalyzátorok, főleg rézvegyületek alkalmazása igen nagy mértékben támogatja. Fűrészpornak kiindulóanyag gyanánt való alkalmazásakor, katalyzátorképen rézvegyületeket használva, azon további előnyre teszünk szert, hogy általa az alapanyagban foglalt cellulóza e vegyületek oldó, ill. duzzasztó hatása által feltáratik. Ezen hatás támogatására ammonsókat vagy egyéb ammoniáktartalmú vagy fejlesztő anyagot is használhatunk. 1. példa: 20 kg faszenet 5 kg vízzel gőzölünk és 12.5 kg ammonsulfáttal keve- 1: rünk. Kihűlés után még ezenkívül 12.5 kg ammonnitrátot adagolunk a keverékhez. Eredményképen jól szórható, földszerű tapintású anyagot kapunk. 2. példa: 10 kg vízzel gőzölt 85 kg fa- 1:
